9.5.2 Luxemburgi Zsigmond uralkodása

Beküldte Harmat Árpád Péter - sze, 01/25/2023 - 16:27

Jagellók és Hunyadiak

[9-es tananyag]

Előzmények: Zsigmond halála után egy időre (mintegy két esztendőre) veje, Habsburg Albert kerül a trónra 1437 és 1439 között. Ám kora halála után polgárháború szélére sodródott Magyarország, ugyanis fia szinte újszülött (V. László 1440 február 22-én született), így egy másik jelölt tart igényt a trónra. Ő a 16 éves I. Ulászló, Nagy Lajos király unokája. A két jelölt között (akiket piros körök jelölnek) Hunyadi János választása döntött. Hunyadi Ulászlót támogatta, így őt koronázzák meg 1440 július 17-én. 

A Hunyadiak: Hunyadi János családja havasalföldi eredetű. Apja, Vajk Magyarországra települ, ahol Zsigmondot szolgálja fegyveresen, így megkapja tőle 1409-ben Hunyadvárat. Hunyadi János Kolozsváron született (1407-ben). Ő is Zsigmond katonája, majd 1439-ben már báni rangot kap (szörényi bán lesz).

Vita: V. László (Albert fia) vagy I. Ulászló legyen a király! A vita polgárháborúvá fajult, melyben Albert fiát V. Lászlót a Habsburgok és a főnemesek, míg I. Ulászlót a Hunyadiak és a köznemesek támogatták. A döntő csata 1440-ben Ulászló győzelmét hozta. Hunyadi János ettől kezdődően lett az ország egyik legfontosabb főura és legnagyobb birtokosa. Őrá bízták a déli végvárakat és ország megtámadására készülő törökök megállítását. Családi címere a holló, latinul: corvus 

Hunyadi János harcai
 

Hunyadi János harcai és hadjáratai

1.) Hunyadi János védekező harcai a törökökkel: Sikeres csaták zajlottak 1440-1443 ban Erdélyben és a Délvidéken.

2.) Hunyadi János támadó hadjáratai:

  • Hosszú hadjáratban az Oszmán Birodalomba betörve is. Ekkor, 1443-ban Hunyadi egészen Bulgária belsejéig, Szófiáig hatolt. Hosszú hadjárat: 1443 július 22 - 1444 január 25.
  • Várnai hadjárat: Egyházi nyomásra (Guliano Cesarini bíboros kezdeményezésére) indítja el a magyar király a várnai hadjáratot (Noha előtte 10 évre békét kötött II. Muraddal.) Az 1444 őszén megkezdődő magyar hadjárat I. Ulászló és Hunyadi által vezetve Várnáig vagyis a Fekete tengerig hatolt. Hunyadiék tevre az volt, hogy úgy győzik le a törököket, hogy a szultáni fősereg nem tud Várna alá érni, mert az olasz hajósok nem szállítják át őket a tengerszorosokon a Balkánra. Ám a terv meghisúul: a genovaiak borsos áron de átszállítják II. Murád főerőit (így kétszeres lesz a török létszámfölény) Várnai csata: 1444.november 10. A csatában az ifjú magyar uralkodó nagy hibát követ el: a janicsárokkal védett szultáni hadra támad, abban a hiszemben hogy a török gyalogosok kis harcértékűek, hisze Európában ez így van. Ám a törököknél a gyalogság az erős és a janicsárok megölik a magyar királyt. A törökök győzelmet arattak. (Várnai csata) Hunyadi csak nagy nehézségek árán tudott hazavergődni. [multkor cikke]
  • Második rigómezei csata: 1448-ban a Balkánon délfelé hatolt seregével, hogy egyesüljön az albán törökellenes felkelőkkel. Ám Barankovics György árulás miatt veszít.

A török szultánok Hunyadi János hadjáratai idején: II. Murád (1421-1451) és II. Mehmed (1451-1481)

Az ország sorsa I. Ulászló halála után:

Ulászló halála után az új király V. (Habsburg) László lett, bár csak 4 éves volt 1444-ben. Kellett azonban mellé egy felnőtt vezető, aki Magyarország ügyeivel foglalkozik. Ő lett Hunyadi, aki kormányzóként vezette hazánkat 1446 és 1452 között. Ebben az időszakban zajlott a 2. Rigómezei csata. Később, 1452-ben V. Lászlót nagykorúsították, Hunyadinak le kellett mondania mint kormányzó. Innentől is fontos vezető maradt: a déli végvárak főkapitánya. 

A nándorfehérvári diadal (1456):

  • A magyar nemesek közül egyedül Hunyadi és még egy főnemes (Kórógyi János) küldte seregét a fontos déli végvárhoz.
  • Kapisztrán János itáliai ferences szerzetes toborzás kezd a parasztok körébe. Végül 30 ezer fős keresztes sereget hoz létre, mely sereg hatékonyan avatkozik majd a csatába.
  • Szilágyi Mihály Nándorfehérvár parancsnoka, Hunyadi pedig déli végvárak vezetője

A csata 3 fordulópontja:

  • 1.) Hunyadi áttöri a török ostromzárat és bejut a várba erősítéssel.
  • 2.) A Kapisztrán vezette paraszti hadak átkelnek a Száván és rárontanak az anatóliai hadtestre 
  • 3.)Hunyadi kitört a várból, elfoglalja a török ágyúkat és azokat az oszmánok ellen fordította.

Óriási magyar győzelem született, de Hunyadi és Kapisztrán is meghalt a csata utáni pestis járványban. 

***