Magyar őstörténet, honfoglalás és államalapítás

Magyar őstörténet, honfoglalás és államalapítás

1.) A magyarok eredete: Eredetünkről csak feltételezéseink vannak. A nyelvészet a finnugorokra, a régészet és antropológia viszont türk elődökre utal. Reguly Antal a reformkor idején elutazott az Ural vidékére és az ott élő népektől begyűjtött anyag alapján létrehozta a finnugor rokonság elméletét. Bizonyíték: Julianus barát utazása során a Káma folyóhoz (1236-ban) még találkozott magyart értő helyi lakosokkal.

2.) Őseink első lakhelye: Az első biztosnak látszó magyar szállásterület az Ural vidékére tehető, a Volga és a Káma összefolyásánál. Ezt a térséget Baskíriának is nevezték, vagy Nagy Magyarországnak, azaz Magna Hungáriának. A magyarok innen vándoroltak Levédiába és Etelközbe, mely a Don folyó és az Al-Duna közti térséget jelentette.

3.) Ősmagyarok Levédiában és Etelközben kapcsolatba kerültek a Kazár Birodalommal.

Kazárok: A Fekete-tenger és Kaszpi-tenger közt, a Kaukázus feletti régióban élő türk népesség volt a 7-11. században. A magyarok szövetségesi viszonyt ápoltak a Kazár Birodalommal, tőlük vettük át a kettős fejedelemség rendszerét és a rovásírást.  Kettős fejedelemség: az egyik fejedelem a kende vagy kündü, a szakrális vezető volt, a másik a gyula pedig a hadjáratokat irányította.

4.) Levédiában kettészakadt a magyarság: egy részük a Kaukázusba vándorolt (ők voltak a szavárd magyarok) másik részük a Kárpát-medence felé indult.

5.) A magyarok életmódja a honfoglalás előtt: A magyarság 7 törzsből állt, ezek: nyék, megyer, Kér, Keszi, Jenő, Kürtgyarmat, Tarján. A ősi magyarok életmódjára a nomadizálás volt jellemző. Részben földet műveltek, nagyobbrészt vándoroltak, legeltettek és rablóportyákat indítottak. A társadalom élén a 7 törzsfő és a számtalan nemzettségfő állt, alattuk következtek a szegény közrendűek és a rabszolgák. Az ősmagyarokat a sámánizmus, totemizmus és természetimádat jellemezte.

Amikor a magyar törzsek Etelköz-Levédia területéről megindultak a Kárpát-medence felé, a kazárok egyik lázadó törzse, a kabarok csatlakoztak hozzánk. Ők alkották a 8. törzset. A hét törzsfő: Árpád, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba Töhötöm.

6.) A Kárpát-medence a honfoglalás előtt:

A Kárpát-medencében az 5-6. században még különböző germán népek éltek, például longobárdok és a gepidák. A terület lakott volt, élt több népcsoport is. Aztán 568-ban megjelentek az avarok Ázsia felől és legyőzték a germánokat. Baján kagán vezetésével elfoglalták a Kárpát-medencét. Az avar uralom 200 évig tartott, a frank támadásig.

800 körül a Nagy Károly vezette frankok, délről pedig a bolgárok győzték le az avarokat. A Dunántúl így a Keleti Frank Királyság része lett, délen pedig a Bolgár Birodalom egészen a Marosig uralta a Kárpát-medencét.

A frankok hűbéreseiként több kisebb szláv és morva fejedelemség is működött. Ilyen volt a felvidéken működő, Szvatopluk vezette morva állam is. 

A HONFOGLALÁS

1.) A honfoglalás előtti kalandozások: A magyarok 830 és 895 közt már indítottak kalandozásokat Európa felé, hol frank, hol pedig morva zsoldban. Közvetlen a honfoglalás előtt a bizánciakkal összefogva harcoltunk a bolgárok ellen. Ám a bizánciak cserben hagytak bennünket, így a bolgárok és a besenyők egyszerre támadtak bennünket, harapófogóba fogva a magyar törzseket. A besenyő támadást egy sztyeppei láncreakció indította el: messze a Kárpátoktól, az Aral tó vidékén az arabok rátámadtak az úzokra, azok pedig a besenyőkre. Így a besenyők megindultak a Kárpát-medence felé. 

2.) A honfoglalás A bolgár-besenyő támadások elől a magyarság 895 -ben az általuk jól ismert Kárpát-medencébe vonult. A honfoglaló magyar törzsek tucatnyi hágón át érkeztek, egyidejűleg a keleti és a déli (erdélyi) Kárpátokon átkelve, például a következő hágókon keresztül: Vereckei-hágó, Uzsoki-hágó, Tatár-hágó, Radnai-hágó, Borgói-hágó, Békás-szoros, Ojtozi-szoros, Bodzai-szoros. [] A honfoglalás két szakaszban történt: az első években, 895 és 899 között a magyar törzsek csak a keleti területeket foglalták el a Dunáig jutva. Ez a térség a "senki földje volt", mert sem a bolgárok, sem a frankok nem birtokolták.  VIDEO: Honfoglalás és kalandozások

3.) A Dunántúl elfoglalása: 898-ban a keleti frank uralkodó itáliai hadjáratra bérelte fel a magyar törzseket, akik Észak-Itáliai pusztításuk után hazatérőben, 900 -ban elfoglalták a Dunántúlt és a morvák lakta felvidéket is.

4.) A magyarok elleni első nagy támadás nyugatról: A bajor - német - frank uralkodók nem nézték jó szemmel a magyarok bejövetelét, és 907-ben nagyarányú támadásba kezdtek ellenünk, 100 ezres sereggel. Ám 907-ben Pozsonynál a magyarok nagy győzelmet arattak. (Pozsonyi csata: ITT)

5.) Kalandozások a honfoglalás után: 895 és 970 közt zsákmányszerző céllal indultak a kalandozó hadjáratok. A magyar harcmodor a reflexíj, a tettetett megfutamodás (és oldalba támadás) illetve a váratlanság miatt 50 évig legyőzhetetlen volt.

6.) Kalandozások vége: A magyarok eljutottak egészen az Atlanti óceánig, bejárták Nyugat-Európát. Ám 933-ban Merseburgnál I. (Madarász) Henriktől, majd 955-ben Augsburgnál I. (Nagy)  Ottótól szenvedtek nagy vereséget. Az utolsó kalandozások 970 -ben Arkadiopolisznál értek véget. Utolsó vereség. Amikor 972 Géza lett a magyarok fejedelme, megszüntette a kalandozásokat.

ÁLLAMALAPÍTÁS, GÉZA FEJEDELEM ÉS SZENT ISTVÁN

1.) Árpád vezér unokája, Géza 972-ben lett fejedelem. Géza a magyarság fennmaradása érdekében arról döntött, hogy népével felveszi a kereszténységet és országával beilleszkedik Európába. Döntés azért volt nagyon fontos, mert ha nem így dönt, akkor a magyarok azon népek sorsára jutnak, akik azóta eltűntek, mint a szkíták, hunok, avarok, besenyők. 

2.) Géza 973-ban elküldte követeit a quedlinsburgi birodalmi gyűlésbe, ahol a Német Római Császárság uralkodója I. Ottó előtt kinyilvánította, hogy népe szeretne beilleszkedni Európába és ennek bizonyítékaként felveszik a kereszténységet! Megkezdődött a magyar népesség nyugati hittérítőkkel való kereszténységre térítése. Ekkor történt a Pannonhalmi bencés kolostor alapítása is. 

3.) A hittérítéssel egyidőben megkezdődött a törzsfők hatalmának fegyveres megtörése is. Géza megkezdte hatalma kiterjesztését a többi magyar törzsre is, családjának központja Esztergom lett.

4.) Gézát 997-ben fia követte a fejedelmi székben, de a primogenitúra elvét Koppány nem fogadta el, mondván, hogy ő következik a szeniorátus elve szerint.

• Primogenitúra = A keresztény, európai országokra jellemző öröklési rend, melyben mindig az elsőszülött fiú utód következik a trónon.
• Szeniorátus = A sztyeppei nomád népekre jellemző öröklési rend, melyben az uralkodásra kiválasztott család legidősebb, vezetésre alkalmas férfi tagja következik a fejedelmi székben. (Ilyen volt a mongoloknál is, ahol a kurultáj döntött.)

Koppány Veszprém mellett ütközött meg István seregével 997-ben, ám veszített. (István seregeit egy Vecellin nevű német lovag vezette, Koppányt is ő maga ölte meg a csata során.)

5.) Istvánt keresztény szellemben nevelték, és bajor feleséget választottak mellé, mégpedig Gizellát II. Henrik császár húgát. Koronázására: 1000 karácsonyán került sor!

AZ ÁLLAMALAPÍTÁS

Azt a történelmi folyamatot és korszakot szoktuk államalapításnak nevezni, melyben Szent István királyunk Európával és a pápasággal együttműködve, a keresztény egyházi illetve világi közigazgatás kialakításával megteremtette az önálló Magyar Királyságot az első ezredfordulón.

Az államalapítás három lépése:

• Az egyházi közigazgatás, vagyis püspökségek (10 db) létrehozása egy érseki központtal (Esztergom)
• A világi közigazgatás, vagyis vármegyék (30 db) megalapítása
• Törvényekkel a magyar lakosság rászorítása a keresztény hitre és letelepedett életmódra.

Egyházrendszer megteremtése: Az országban Szent István alatt 8 db püspökség és két érsekség jött létre, majd halála után még két püspökség alakult. Ezzel Magyarország függetlenné vált a német birodalmi egyháztól. Az esztergomi érsek lett a magyar egyház legfőbb vezetője (utána következett a kalocsai érsek). Püspöki központok: Veszprém, Győr, Pécs, Eger, Gyulafehérvár, Csnád, Várad, Vác. Létrejött a pannonhalmi bencés apátság is 

Világi közigazgatás, vármegyék kialakítása. Összesen 30 db vármegye jött létre. A vármegyék központja a királyi vár volt, élén az ispán állt. (Megyésispán = a megye központját jelentő vár ispánja.) Bíráskodott, a megye seregét vezette és adót szedett! Az ispánok felett a nádor állt, ő volt a király helyettese, a királyi tanács vezetője. Fontosak voltak még a szerviensek, a királyt szolgáló vitézek. Birtokaikat szolgálati időre kapták a királytól.

Törvények megalkotása: a lakosság keresztényi, letelepedett életmódját igyekeztek kötelezővé tenni István törvénykönyvei (2 db) Ide tartozott a 10 falunkénti templomépítések elrendelése, a kötelező misékre járás bevezetése, az egyházi tized (decima) fizetésének törvénybe iktatása és a kóborló életmód - pogány rítusok - megtiltása.

Trónutódlás kérdése: Szent Istvánnak egyetlen fia volt Imre herceg. István őt készítette fel az uralkodásra az intelmek című művében. Imre azonban fiatalon (1031-ben) meghalt (egy vadászaton). Halála után felvetődött, hogy ki örökölje a trónt: István nagybátyja Mihály és annak fia Vazul, vagy valaki más? István nem akarta Mihályékat, mert félt attól, hogy nem tartják majd fenn a kereszténységet Magyarországon. Végül leánytestvérének fiát, a Velencében nevelkedett Orseolo Pétert jelölte utódjául.

Szent Istvánnak élete utolsó éveiben még egy nagy problémával is meg kellett küzdenie: II. Konrád császár 1030-as támadásával. Konrád egy új dinasztiát tagja volt, mely nem állt rokonságban Istvánnal. Ám a német seregeket legyőzték a magyarok és "felperzselt föld taktikájával" kiűzték őket.

***