13.2.2 A középkori berendezkedés, társadalom, egyház

13.2.2 A középkori berendezkedés, társadalom és egyház

 

A középkor: A Nyugat-Római Birodalom 476-os felbomlásától egészen Amerika felfedezéséig, 1492-ig terjedő majd ezer évet nevezzük így. (Az ókor - középkor - újkor "felosztás" szerint.) Az emberiség sajátos korszaka volt, melyhez a legtöbben koszos utcákat, lovagokat, járványokat és nyomort társítanak. Valójában nem is járnak messze az igazságtól.

A középkori berendezkedés alapja: A legfontosabb tényező a föld volt. Feudalizmus a feudum, azaz föld szóból származik! Föld tulajdona csak a királynak volt, aki az ország földjeiből a nemeseknek adogatott, a fegyveres szolgálatért cserébe. Ezek többnyire nemesi örök-birtokok voltak (apáról fiúra szálltak). A nemesek a kapott földet három részre osztották:

  • saját birtokra azaz allódiumra vagy majorságra
  • jobbágytelkekre, ahol a jobbágycsaládok éltek
  • közös földekre (erdő, legelő, halastó ... stb)

Jobbágytelek: A jobbágytelkeken olyan parasztok dolgoztak, akik használatba vehették a földesúr (nemes) földjét, de az soha nem lett az övék, csak használhatták azt.

A föld használatáért pedig szolgáltatásokkal tartoztak. Egyrészt a királynak, másrészt a földesúrnak, harmadrészt az egyháznak adóztak. A főbb szolgáltatások:

  • Földesúrnak kilenced terményrész (termés 10%-a)
  • Földesúrnak pénz adó vagy cenzus. (évente kétszer Magyarországon)
  • Földesúrnak robot, vagy munkajáradék (ingyenmunka) az allódiumon, a nemes saját birtokrészén
  • Földesúrnak ajándék (munera)
  • Egyháznak tized terményrész (termés 10% -a)
  • Királynak telekadó (nálunk füstadó)
  • Királynak hadiadó

A parasztok tehát reggeltől estig dolgoztak, közben a földesúrnak adóztak és tőle függtek, hisz ítélkezhetett is felettük. A gazdálkodás két vagy háromnyomásos volt!

Újítások a középkor hajnalán:

  • Nehéz-eke
  • Szügyhám (a római nyakhám helyett)
  • Többnyomásos gazdálkodás, vetésforgó
  • Szél- és vízi malmok

Az újítások hatása: sokkal több élelmiszer, javuló körülmények, nagyobb népesség Európában.

A két és háromnyomásos gazdálkodás: A művelésre szánt földet több részre osztják és miközben csak az egyiket vetik be, a másikat pihentetik. A pihentetett rész az ugar. Háromnyomásos gazdálkodásnál két részt vetnek be, az egyiken tavaszi, a másikon őszi gabonát termesztenek.

Hűbériség: A középkort végigkísérő viszonyrendszer, mely nemesek közt alakult ki a középkor időszakában. A legfőbb hűbérúr a király volt. Miután legelső nemesi támogatóinak földeket adományozott, azok hűbéresküt tettek neki. Majd ezek a hűbéresek is kisebb földeket tovább adományoztak másoknak, akik nekik tettek hűbéresküt. Az eskü arról szólt, hogy javaikkal és tudásukkal hűen szolgálják hűbérurukat. Főleg a csatatéren. Hűbéri lánc alakult tehát ki, minden feudális államban. A hűbérbirtokot nevezték benefíciumnak.

Társadalom:

A tipikus középkori feudális társadalomban a parasztság volt a legnagyobb réteg, mindenhol 75-85%-os aránnyal. A polgárságot ekkoriban a kereskedők, iparosok, városlakók alkották de alig 10%-ot jelentettek csupán, hasonlóan az uralkodó réteghez, mely a nemességet és az egyházat jelentette szintén 5-10%-os aránnyal:

***

Európa új államai

A kora-középkori Európa teljesen átrendeződött a Nyugat-Római Birodalom bukása után. Új királyságok születtek, míg keleten a Kelet-Római Birodalom még sokáig (egészen 1453-ig, az oszmánok ostromáig) fennállt Bizánc néven.

***