11.3.4 Nemzetiségek és városfejlődés a dualizmusban

11.3.4 Nemzetiségek és városfejlődés a dualizmusban

[11-es tananyag]

1.) Nemzetiségi törvény: 1868-ban Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter munkája. A kor szellemének megfelelően biztosított jogokat az oktatás és nyelvhasználat terén a nemzetiségeknek.

2.) Sérelmek kialakulása: 

• nyelvhasználati sérelmek
• oktatási sérelmek
• politikai jogok sérelmei (gerrymandering)

3.) Magyarosítás:

A magyarosítás a századfordulótól egyre erősödő kormányzati törekvés az erőszakos asszimilációra, vagyis a nemzetiségi fiatalok (románok, szerbek, tótok, horvátok) oktatás útján történő átnevelésére.

Nyelvhasználat - oktatás: Lex Apponyi 1907, mely az állami támogatást az iskolák számára a 7 legfőbb tantárgy magyarul történő oktatásához kötötte. Emellett felsőfokon sehol nem tanulhattak saját nyelvükön a nemzetiségi fiatalok.

Politikai sérelmek: a nemzetiségek nem kaptak kollektív politikai jogokat Magyarországon pl. nem alakíthattak pártokat és a gerrymandering módszerével korlátozták képviseletüket is a parlamentben.

Replika-per (1893): a magyar kormány 1893 –as sajtópere volt azon román egyetemisták ellen, akik több nyelvre lefordított röpiratban tették közzé nemzetiségi jogaik megsértését a Replika nevű irományukban.

Memorandum-per (1894): Egy újabb per volt, ezúttal a panaszaikat, sérelmeiket a királyhoz eljuttató román nemzetiségi vezetők ellen. Ugyanis 1892-ben az erdélyi románság vezetői memorandumban fordultak I. Ferenc Józsefhez, melyben a magyarokéval megegyező nemzetiségi jogokat, illetve a zaklatás és az elmagyarosítási kísérletek megszüntetését követelték. Ezt egy 237 tagú román küldöttség vitte Bécsbe, Ferenc József azonban olvasatlanul továbbította azt a budapesti országgyűlésnek.

Városiasodás

Városfejlődés: A kiegyezést követően, 1867 és 1914 között jelentős népesség növekedés zajlott Magyarországon: 15,4 millióról 21 millióra nőtt hazánk lakossága. Emellet városiasodás kezdődött, erősen megnövekedett a nagyvárosok népessége. Főleg Pest gyarapodott sokat: 30 év alatt megduplázódott népessége.

Budapest fejlődése:

• Budapest három város egyesüléséből született 1873-ban, amikor összeolvadt Pest, Buda és Óbuda.
• Népessége a kiegyezéskor, 1867-ben még csak 300 ezer volt, a századfordulóra (1900) elérte a 733 ezret, majd a dulaizmus végére a 900 ezret.
• Jelentős volt az elmagyarosodás: míg 1850-ben a város több mint fele (56%) német ajkú volt, a korszak végére a fővárosiak 86% -a magyarnak vallotta magát.
• Sokat tett a város fejlesztéséért: Podmaniczky Frigyes, 1873-1905 közt a fejlesztések vezetője (Fővárosi Közmunkák Tanácsa) és Bárczy István polgármester, aki az 1900-as évek elején iskolákat, könyvtárakat építtetett.
• Hidak épültek a korszakban: a szabadságharc végén még csak a Lánchíd állt, majd később megépült még három híd: Margit híd: 1873, Ferenc József híd: 1893, Erzsébet híd: 1903.
• Budapest lett az ország gazdasági-kultúrális központja. Itt működött az országgyűlés. A Dunaparti Országház 1904-re épült fel Steindl Imre tervei alapján neogótikus stílusban.
• A dualizmus korában épült ki a metro-, villamos-, és víz-csatorna hálózat is Budapesten.

A vidéki magyar városoknál is tapasztalható a dualizmus 51 évében fejlődés (Szeged, Miskolc, Győr, Pécs, Debrecen, Kecskemét ekkor indulnak fejlődésnek).

***