9.1.3 Görög-római istenek

Az ókori Róma története

[9-es tananyag]

Róma alapítása, eredetmondái: Rómát az itáliai félsziget közepén, Kr.e.753-ban alapították a latin törzsek. Két eredetmondája ismert:

• Az egyik eredet-monda szerint: Romulus és Rémus, Marsnak – a háború istenének ikerfiai – alapították Rómát. A gyermekeket egy anyafarkas nevelte fel, így Róma egyik szimbóluma lett a farkas.
• Egy másik monda szerint Hektor, trójai királyfi unokatestvére Aeneas alapította a várost aki az ostromlott Trójából menekült Rómába.

Róma 2 fontos jellemzője a kezdetektől:

1.) A folyamatos terjeszkedés hódító háborúkkal. A kezdeti időkben az egész itáliai félszigetet, majd a Földközi-tenger medencéjét (partvidékét) is meghódítja. Legyőzi a Pun Birodalmat mely nagy riválisuk volt az Észak-afrikai partvidéken. A punokkal három nagy háború is zajlik Kr.e. III és II. században.

2.) ROMANIZÁCIÓ = a Róma által meghódított területeken a római kultúra, vallás és nyelv (latin) elterjesztése, utak építése és a Rómára jellemző értékrend illetve közigazgatás bevezetésével. (Gyakran a helyi vallásra "rátelepedve".)

Róma korszakai:

1. Királyság kora: Kr.e. 753 - Kr.e. 510 => Róma alapításától az etruszkok elűzéséig tartott. Etruszkok: ősi nép Itáliában, a korai időkben uralták még Rómát is.
2. Köztársaság kora: Kr.e. 510 - Kr.e. 27-ig => Az etruszkok elűzésétől Augustus hatalomra jutásáig
3. Császárság kora: Kr.e. 27 - Kr.u. 476-ig => Augustustól a Nyugat-Római Birodalom felbomlásáig. Ez a korszak két további al-korszakra oszlik: Principátus korára (Kr.e 27 - Kr.u. 284) és Dominátus korára (Kr.u. 284 - 476)

Róma Kr.e. 510-ben az etruszkok elűzése után arisztokratikus köztársaság lett. Három társadalmi réteg alakult ki:

1. patríciusok (jó apától származók - előkelők)
2. plebejusok (köznép, latinul plebs)
3. cliensek (patríciusokat kiszolgálók)

Három hatalmi pólus: Rómában három hatalmi pólus alakul ki, már a Krisztus előtti 6.században, az etruszkok utáni időkben:

• népgyűlés
• szenátus
• magisztratúrák vagy tisztségek

Legfőbb tisztségviselők Rómában:

• consulok
• praetorok
• néptribunusokok
• censorok
• Egyéb: diktátor, questorok.

Ezek közül a consul volt a legfontosabb. Ezekből mindig kettőt választottak minden évben az Róma élére.

Az első triumvirátus (Kr.e.60) II

A triumvirátus szó jelentése: Három hatalomba felkapaszkodott személy szövetsége a fontosabb tisztségekért és a birodalom felosztásáért. Az első triumvirátus titkos volt.

Az első triumvirátus tagjai: Crassus, Pompeius és Caesar

• Caesar: Néppárti politikus, jelentős vagyont szeret Hispánia helytartójaként és ő Róma legtehetségesebb hadvezére. 
• Crassus: A leggazdagabb római, ételosztásokat tart a szegényeknek a népszerűségért.
• Pompeius: Sikeres hadvezér és népszerű a nép körében, mert legyőzi a Róma környéki kalózokat. 

Mind Crassus, mind Pompeius iránt hálát érez a nép, mert ők győzik le a Spartacus vezette rabszolgákat, akik fellázadtak és fosztogattak Itália-szerte.

A Római Birodalom felosztása: Caesar kapja Gallia tartomány (ma: Franciország) meghódításának jogát, Pompeius kezébe kerül a birodalom nyugati fele, főleg Hispánia, Crassusé lesz a birodalom keleti fele, elsősorban Szíria.

Caesar uralma (Kr.e. 48 - 44)

Julius Caesar 48 és 44 között szinte korlátlan hatalommal rendelkezett Róma városa és a teljes Római Birodalom felett.

1.) Hatalmának jellege: katonai diktatúra. Megszerezte a diktátori kinevezést, mellette örökös consul, censor és imperátor is lett. A hatalom minden eleme a kezébe került. Mellőzte a a szenátust. Ez okozta vesztét.

2.) Szegényeket segítő rendelkezései: föld és gabona osztás, adósságok, lakbérek csökkentése, a bűnözés visszaszorítása (szigorúbb büntetésekkel)

3.) Polgárjogi rendelkezés: Caesar polgárjogot adományozott a provinciabelieknek

4.) Egyéb rendelkezések: naptárreform: parancsot adott a római naptár teljes átszervezésére, megalapítva a 365 napos évet, 4 évenkénti szökőévvel (ezt a Iulianus-naptárt XIII. Gergely pápa 1582-ben módosította a mai naptárrá). 

5.) Értékálló aranypénzt veretett, ez volt az Aureus. Emellett: ezüstpénzt a Denariust, bronz pénz: Sestertius.

Összegzés, Casear: Bár a köznép szerette Caesart, mert támogatta a szegényeket, a szenátus viszont gyűlölte, amiért mellőzte őket döntéseiben. Emiatt Kr.e.44-ben a szenátorok meggyilkolják. Az összeesküvők vezetői: Cassius és Brutus (Caesar fogadott fia).

A második triumvirátus (Kr.e. 43)

Caesar a hatalmat unokaöccsére Octavianusra hagyta, aki consullá neveztette ki magát

Közben Kr.e 43-ban megalakult a 2. triumvirátus, Caesar legfőbb követőiből annak érdekében, hogy megbosszulják halálát és újra felosszák a birodalmat. Tagjai: Octavianus, Antonius (Caesar fő hadvezére), Lepidus (szintén hadvezér).

A bosszúra Kr.e. 42-ben került sor, Philippinél ahol Antonius és Octavianus legyőzték a Caesar elleni összeesküvés vezetőit: Brutust és Cassiust.

Újra felosztják a Római Birodalmat: Antonius kapja a keleti részeket (Szíria, Egyiptom), Octavianus kapja a nyugati területeket (pl: Hispániát) és Lepidus az afrikai provinciákat. Lepidus félreállása után azonban a kettéosztottság lesz a jellemző.

Octavianus - Antonius harca, Augustus uralma IV-V

Mivel Lepidus önként félreáll (lemond), Octavianus és Antnonius között marakodás kezdődött a hatalomért. Octavianus a szenátust meggyőzi arról, hogy Antonius a birodalom  kettészakításán fáradozik Egyiptomban. Végül polgárháború kezdődik Antonius és Octavianus közt. A döntő csatára: Actiumnál Kr.e. 31 -ben került sor! Tengeri ütközet volt a görög partoknál és Octavianus győzelmével zárult! A csatában Antoniust támogatta Egyiptom úrnője Kleopátra is az egyiptomi  hajóhaddal, ugyanis a megelőző években Antónius szerelme lett. A csata után Octavianus megszerezte a teljhatalmat, Antonius és Kleopátra pedig egy évvel később öngyilkosok lettek. (Előbb Antonius halt meg Alexandriában, Kleopátra karjai között, majd Kleopátra is, már mint Octavianus foglya. Az egyiptomi fáraónő kígyóval maratva meg magát, mely mérgeskígyót egy kosár fügébe rejzve csempésztek be hozzá szolgálói.) 

Augustus uralkodása (Kr.e. 27 - Kr.u. 14)

Kr.e. 27-től 41 éven keresztül volt hatalmon Octavianus, aki felvette az Augustus azaz fennséges (tiszteletreméltó) nevet. Hatalmának jellemzői: 

• 1.) Octavianus ügyelt arra, hogy ne jusson Caesar sorsára, így fenntartotta a köztársasági formát, és színleg nem ragadta magához a teljhatalmat. 
• 2.) Rendszerét PRINCIPÁTUS -nak nevezték. Princeps => első polgár, mivel megtiltotta, hogy császárnak telintsék, inkább a princeps megszólítást kedvelte.
• 3.) Hatalma arra épült, hogy sorra felvette és letette a különböző tisztségeket fenntartva a demokrácia látszatát ám valójában egyeduralmat épített.

Mindezek ellenére valójában őt tekintjük Róma első császárának, okos, ravasz politikus volt illetve nagy hódító. Augustusnak ugyanis teljhatalma volt imperátorként és a hadsereget is ő irányította, sőt címei révén (pl. consul, diktátor, néptribunus) a nép ura lehetett.

Augustus rendelkezései:

• 1.) Állandó testőrgárdát hozott létre (praetoriánusok) és állandó hadsereget teremtett flottával
• 2.) Építkezésekkel fejlesztette Rómát (vízvezetékek, gátépítések, tűzoltóság létrehozása)
• 3.) Augusztusszal kezdetét veszi Róma fénykora (egészen Kr.u. 200 körülig tart.) 
• 4.) Megreformálta a közigazgatást (provinciák irányítása) => a frissen meghódított provinciákat császári irányítás alá rendelte, míg a régi provinciák maradtak a szenátus irányítása alatt.
• 5.) Hódításokba kezdett, a birodalom határát a Duna-Rajna vonalig terjesztette ki. Hadvezére és fogadott fia, Tiberius hódítja meg Pannóniát, Kr.e 9-ben.

Pannónia: Pannónia a mai Magyarország dunántúli része. A meghódítója: Kr.e. 9-ben Augustus hadvezére és fogadott fia (és majd a következő császár) Tiberius.

Pannónia jellemzői: Városok épültek római mintára, mint Savária (ma Szombathely), Aquincum (ma Óbuda), Sopianae (ma Pécs). Utak, patrícus házak épültek és vízvezeték-rendszer. 

A császárkor és a Római Birodalom jellemzői VI

A principátus korának dinasztiái: Dinasztiákra tagolódtak Róma uralkodói:

• Iulius - Claudius dinasztia: Tiberius, Caligula, Claudius, Néró
• Flavius dinasztia: Vespasianus, Titus, Domitianus. Apa és két fia, mindannyian hadvezérek voltak. Colosseum építtetői
• Antoninus dinasztia: Nerva, Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius (Kr.u. 161-180)
• Severus dinasztia: 2 legfontosabb császára Septimus Severus és Caracalla (Kr.u.211-217)

Róma fénykorát az Augusztusztól egészen Marcus Aurelius -ig tartó kb két évszázados időszak jelentette. Ezt követően egy lassú de folyamatos, hanyatlás következett. 

A Római Birodalom jellemzői:

Provinciák: A Római Birodalom úgynevezett provinciákra, tartományokra oszlott. Ezek élén helytartók (praetorok álltak). A fénykorban 100 provincia létezett

Építkezések, utak. A Flaviusok alatt épül meg a Colosseum és a Circus Maximus (vagyis a kocsiversenyek stadionja) illetve híres volt Rómában vízvezetékrendszer és a Forum Romanum. Via Appia = kikövezett úr Rómából délre. 

Római szokások és viselet: Többnyira tógát viseltek és az előkelők hordszékekben közlekedhettek. A patriciusok fürdőkbe is járhattak és hatalmas lakomákat tartottak (pávatoll, hánytató tál) Lucullus hadvezé híres volt sok fogásos lakomáiról.

Római légiók: Híres és sokáig szinte legyőzhetetlen volt az ókori Róma hadserege. Ez légiókból állt. Egy légi 6 ezer katonávól állt (Augustusnak 50 légiója volt.) A légiósok fegyverei: rövid kard (gladius), pajzs, dárda. A római légiók rendezett sorokban, pajzsokkal vonultak csatába, de létezett lovasság is. 

Gladiátorok: Olyan rabszolgák voltak, akik csatavesztés után fogolyként kerültek Róma uralma alá, majd a nép szórakoztatására amfiteátrumokban alkalmazták őket harcosokként. A tömeg ezekben a stadionokban szórakoztak a gladiátorok küzdelmein.

Róma egyéb jellemzői VII

Limes: határvonal őrtornyokkal, több helyen kerítésekkel a Római Birodalom körül. (Hadrianus hozza létre)

Germán betörések: A Rómán kívüli területeken germán törzsek éltek. Először Caesar korában kezdték meg rendszeres betöréseiket a Római Birodalomba. Később: Marcus Aurelius idején (Kr.után: 161-180) hatalmas germán támadások éri a birodalmat és germán lakosság is lázadásokba kezd. A markomann törzsekkel 7 évig kényszerül háborúzni a császár. (Germánok => népcsoport. Ide tartozó törzsek példáu: gótok, longobárdok, teutonok, frankok, vandálok ... stb) []

Gazdasági helyzet: Számos provincia nagy fejlődésnek indul, de a fénykort követően a keleti provinciák sokkal gazdagabbak lesznek Róma városánál. Constantinusz császár már áthelyezi központját Bizanc városába, amit saját nevére keresztel át: Konstantinápolyra. (Később újra Bizánc lesz a neve, napjainkban: Isztambul)

Colonusok kialakulása: A birodalomban a rabszolgákon kívül már olyanok is művelnek földet, akik szabadok. Ők voltak a colonusok, akik bérlik a földet a patriciusoktól és gazdálkodnak rajta.

Római polgárjog: Azok a polgárok, akik rendelkeztek római polgárjoggal, az állam védelme alatt állva szavazhattak, köthettek szerződéseket, alapíthattak vállalkozásokat, lehettek tisztségviselők ... stb. Kezdetben csak rómaiak, később a Severus dinasztia nagy császára, Caracalla 212-ben a birodalom MINDEN szabad polgárának megadja a római polgárjogot!