11.2.2 Munkásmozgalmak és a marxizmus megjelenése

11.2.2 Munkásmozgalmak és a marxizmus

[11-es tananyag]

Szocializmus: A 19.század elején a társadalom problémáit a magántulajdon korlátozásával megoldani kívánó irányzatokat szocializmusnak nevezik.

Viszonyok az ipari forradalom 19. századi kibontakozásakor: Ez volt a "vad-kapitalizmus kora, embertelen munkás-körülmények, végtelen munkaidő, gyermekmunka.

A marxizmus: Karl Marx (1818-1883) Poroszországban született zsidó származású de kikeresztelkedett jogász, filozófus. Ő alkotta meg a róla elnevezett ideológiát és a kommunizmus alapeszméjét. Fő műve a Kommunista kiáltvány, 1848-ban jelent meg.

A marxizmus fontos alapfogalmai:

• osztályharc
• proletárdiktatúra
• permanens forradalom

A kommunizmus alaptétele: Azok kezében legyen a politikai hatalom, akik a javakat megtermelik. Ők a munkásság és a parasztság (az ipari és agrár munkásság)

Választójogi harc: Ez volt Angliában a chartizmus, mely kezdetben a cenzus csökkentését majd 1884-re az általános szavazati jogot követelte. Választójogi ábra. Megjelennek a szakszervezetek és kialakulnak a modern polgári államok (USA, Németország, Anglia, Franciaország) melyekben már a századforduló időszakára lesznek munkásvédelmi törvények, 8 órás munkaidő, általános választójog [eleinte csak férfiaknak]. Kialakul a társadalombiztosítás rendszere.

A munkásmozgalom irányzatai: 1889 - Párizs, marxista pártok közös gyűlése. (II. Internacionálé), A hatalom megszerzését tűzték ki célul.

• szociáldemokrácia
• anarchizmus
• keresztényszocializmus (XIII. Leó pápa kezdeményezése - Rerum Novarum körlevés 1891)
• kommunizmus => Egy elképzelt társadalmi forma, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
• bolsevizmus => A kommunizmus erőszakos eszközökkel történő megvalósítási kísérlete.

Bolsevizmus és Oroszország:

Megalakul az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt 1898-ban (Moszkva, Szentpétervár). Ezzel megjelenik a cári Oroszországban illegalitásban a marxizmus.

• Pártszakadás: az 1903-as londoni pártkongresszuson Vlagyimir Iljics Uljanov (Lenin) frakciója a többséget szerzi meg (bolsinsztvo), míg a kisebbség (mensinsztvo) külön párttá alakul. Így lesznek bolsevikok és mensevikek. A bolsevikok erőszakos hatalomátvételt és proletár-diktatúrát akarnak.
• Az 1905-ös orosz forradalom. Téli palota ostroma és tüntetések. De II. Miklós cár reformokat ígér.
• Lenin és a bolsevikok illegalitásban kezdenek szervezkedésekbe (külföldön és Oroszországban is). Hatalomátvételükre 1917-ig kell várni. (1917 nov.7. a Julianus naptárban: október 25.)