9.1.1 Az ókori kelet

9.1.1 Az ókori kelet

[9-es tananyag]

Közel-keleti terület és a Nílus vidéke az emberi civilizáció egyik bölcsőjeként fokható fel, mert az első városállamoknak és az első birodalmaknak adott helyet. Ennek volt fontos része Mezopotámia.

Mezo = köz, potamos = folyó. Mezoptámia tehát folyóköz, mégpedig  a Tigris és az Eufrátesz folyók közti terület (ma Irak, a Közel-Keleten). Ezen a területen az ókor kezdetén a Kr.e. IV. évezredben sumérok lakta városállamok alakultak. Pl: Babilon, Ur, Uruk, Umma, Nippur, Larsa. Öntözéses földművelés jellemezte, melyben sok ember munkáját kellett megszervezni és összehangolni.

A sumér városállamok jellemzői:

• Papkirályok, szűk katonai és papi vezető réteg, közrendű szabadok, házi rabszolgaság
• Despotizmus -- az uralkodók hatalma korlátlan és isteninek tartott
• Templomgazdaságok, zikkuratok (lépcsős piramisok) alkotják a városállamok központját. Innen irányítják a várost és vallási-gazdasági központ is egyben
• Vallás: politeizmus ami többistenhit és volt még a monoteizmus, ami egyistenhit (mint a kereszténység, a zsidó vallás és az iszlám). Az ókorra a politeizmus volt jellemzőbb (a suméroknál, görögöknél és még a rómaiaknál is politeizmus volt a jellemző)

Az időszámítást a mára általánossá váló keresztény időszámítás szerint alkalmazzuk. Ennek legfőbb kiindulópontja Jézus születése. Ehhez igazítunk ma minden évszámot:

Az írás megszületése

Mezopotámiában a Krisztus előtt III. évezredtől a Kr.e. IV. századig volt jellemző az ékírás agyagtáblákon. Később kialakult a szótagírás, Egyiptomban a hieroglifák. Kínában megmaradt a szóírás. A hangjelölő betűírás először a Földön Föníciában jelent meg, Krisztus előtt 3 ezer körül. 

A pénz megjelenése: 

Eleinte cserekereskedelem folyt, majd megjelentek a különböző értékmérők, mint különböző kagylók, ritka kövek. Az első pénzérméket Lüdiában, Krőzus király országában a mai Törökország területén készítettek a Krisztus előtt 650-600 között, arany-ezüst ötvözetből (elektronból). 

Később a föníciaiak és a perzsák verettek pénzérméket, majd lassan, fokozatosan egyre több és több ország. Az alábbi képen sumér agyagtábla látható, alatta pedig ékírásos írásjelek. 

Hammurapi és törvényei

Babilon városában kerül hatalomra Kr.e. 1800 körül és ő hozza létre az Óbabiloni Birodalmat. Híres volt törvénykönyve, melyet egy 2,25 m magas diorit kőoszlopra vésetett fel. (Mai helye: Párizs, Louvre). A törvények elve a szemet-szemért, fogat-fogért elv és a társadalmi rétegek szerint eltérő szigor. TANKÖNYV 10. OLDAL. []

• Ha egy awelum (szabad ember) az "awelum fiának" szemét elpusztította: pusztítsák el az ő szemét.
• Ha egy szabad ember szabad embernek a csontját töri: törjék el az ő csontját is.
• Ha egy muskénum (félszabad) szemét szúrta ki, vagy egy muskénum csontját törte el: 1 mina [=500 gr] ezüstöt fizessen.
• Ha egy szabad ember kiveri egy szabad ember fogát: üssék ki az ő fogát is.
• Ha egy muskénum fogát verte ki: 1/3 mina [súlymérték] ezüstöt fizessen.

Az ókori Egyiptom

Egyiptom a Nílus folyó mentén helyezkedik el, Afrika északkeleti részén. Egyiptomban is öntözésre, öntözőcsatornákra volt szükség a földműveléshez, tehát meg kellett szervezni a közös munkát. Ez a közösen végzett munka kényszerítette arra az ókori egyiptomiakat, hogy fejlettebb társadalmat hozzanak létre: földművesekkel, munkásokkal, munkavezetőkkel, írnokokkal, katonákkal, papi réteggel.

Egyiptom élén fáraók álltak, akiket istenként tiszteltek. Az óbirodalom korában (Kr.e.2700-2200) épültek az első piramisok Gízában, a fáraók nyughelyei számára. Legnagyobb a Kheopsz piramis, 135 méter magas, 230 méteres egy-egy oldala a földnél és átlag 12 tonnás kövekből áll. Örzője az oroszlán testű, ember fejű Szfinx.

Az egyiptomiak mumifikálták azaz tartósították halottaikat, mert azt hitték, hogy a test megtartása fontos a halál után is. Rendszerint az elhunyt fáraó mellé rengeteg kincset is eltemettek. Híres fáraók: Ménész (legelső fáraó), Kheopsz (neki emelték a legnagyobb piramist), II. Ramszesz (a legnagyobb hatalmú fáraó). Az egyiptomiak írása a hieroglif írás volt. (Írásjelei a hieroglifák). 

Kötelező fogalmak (14 db)

• városállam = város, melynek saját uralkodói, vezetői, törvényei és szokásai voltak. Pl: Babilon, Ur, Uruk
• Mezopotámia = folyóköz, a Tigris és Eufrátesz folyók közt a mai Közel-Keleten
• Öntözéses gazdálkodás = Mezopotámiára és Egyiptomra jellemző gazdálkodási forma, közös munkavégzássel, mely magas civilizációs szintet eredményezett.
• sumérok = Mezopotámiai ókori lakói
• papkirályok = a sumár városállamokban egyszerre uralkodók és vallási vezetők
• despotizmus = az uralkodók hatalma korlátlan és isteninek tartott
• templomgazdaság = a sumár városállamokra jellemző hatalmi központ, mely egyszerre gazdasági, hatalmi és vallási centrum is
• monoteizmus - politeizmus = egyistenhit / többisten hit
• ékírás = a suméroknál megjelenő korai írásforma
• Hammurapi = Babilónia uralkodója a Krisztus előtti 2. évezredben, aki híres lett törvénykönyve miatt.
• Fogat-fogért elv vagy Talio-elv = A büntetés azonos az okozott kárral 
• Fáraó = Az ókori Egyiptom istenként disztelt despotikus uralkodi
• mumifikálás = Az ókori Egyiptomban a halottak testének tartósítása.
• hieroglifák = egyiptomi írásjelek