Földmérési ismeretek

Földmérési ismeretek

A földmérés, vagy más néven geodézia a helymeghatározás tudománya. Művelői a földmérők, vagy más néven geodéták. A földmérés elsősorban a földfelszín, és az azon lévő természetes, vagy mesterséges "tereptárgyak" helyének, méreteinek meghatározásával, térképezésével foglalkozik, illetve a terveken szereplő létesítmények jellemző pontjainak a terepen történő kitűzése, megjelölése a feladata.

Fontos, hogy a tudomány szerint milyen a Föld alakja. A Föld Listing javaslatára: geoid (1873 óta hivatalosan)

A földmérés az ókori civilizációkkal együtt alakult ki. A nagy építkezések, az öntözőrendszerek magas szintű földmérés nélkül nem valósulhattak volna meg. A termőföld birtoklása a birtokhatárok kitűzését igényelte, de az adók kivetéséhez ekkor készítették az első "ingatlan-nyilvántartásokat" is.

Földmérés az ókori Egyiptomban

Érdekes a szakma kettős elnevezése. A geodézia görög eredetű szóösszetétel (föld-osztás), a földmérés ennek magyar megfelelője. Mégis a két szónak igyekeznek eltérő jelentést adni. A geodéziát szokásos általános- vagy alsógeodéziára és felsőgeodéziára (elméleti geodézia) felosztani. A felsőgeodézia elsősorban a Föld alakjának és méreteinek meghatározásával, a geodéziai alaphálózatokkal, a nagy kiterjedésű, kontinentális vagy országos felmérésekkel foglalkozik. Az angol geodesy kifejezést a felsőgeodéziára használják, és ennek feleltetik meg magyarul a geodézia kifejezést. A kisebb kiterjedésű, helyi felméréseket és kitűzéseket, ahol általában a Föld görbültsége elhanyagolható soroljuk az alsógeodéziába. Az angol nyelvben az alsógeodéziára a surveying (felmérés) kifejezést használják. Ennek analógiájára a földmérés kifejezést gyakran az alsógeodézia megfelelőjének tekintik.

Egy más jellegű felosztás is megfigyelhető: A gyakorlati geodézia építőiparhoz kötődő részét a szakma elsősorban a geodézia néven említi (annak ellenére, hogy az angol nyelvben erre kifejezetten a surveying szót használják), míg a kataszterhez, földrészletekhez, ingatlan-nyilvántartáshoz kötődő munkákat földmérésnek nevezi.

Még a XX. század elején is a földmérés a mérnök feladata volt. Akkoriban a mai építőmérnöki szakmák még nem különültek el, a mérnök készítette el a felmérést, a folyószabályozást, az utak, vasutak tervezését és építését is. Az elnevezése is változott az idők során: mérnök, kultúrmérnök, általános mérnök, építőmérnök. Ma már igen sok szakra specializálódnak az építőmérnökök a képzésük során.

A földmérésen belül is kialakultak speciális szakterületek. A kataszteri geodéziáról, és az ipari geodéziáról már beszéltünk. A fotogrammetria fényképek, elsősorban légifelvételek alapján végez méréseket, és térképezéseket. A topográfia a közepes méretarányú, domborzatot is ábrázoló szakterület, amely a kialakulásakor katonai célokat szolgált. A térképészet részben a földméréshez kötődik, amennyiben a mérések alapján szerkesztik meg a térképeket, de a kartográfia már távolabbi kapcsolatban van a földméréssel, hiszen a kartográfiai térképeket nem közvetlenül mérésekből, hanem meglévő térképekből és más adatokból szerkesztik, a feladata pedig elsősorban a sokszorosítás.

A navigáció mára már önálló tudományággá vált elsősorban a GPS műholdas helymeghatározásnak köszönhetően. A térinformatika a térképek számítógépes megvalósításának köszönhetően jött létre, és a helyhez köthető adatok tárolásával, lekérdezésével, elemzésével foglalkozó, igen dinamikusan fejlődő tudomány.

A Föld adatai

A földmérés során megállapítják egy adott földterület méretei és nagyságát, mégpedig hossz és terület mértékegységekben. Az alábbiakban ezekről lesz szó, röviden:

A hosszúságot nagyon sokféle hosszmérték mérheti, ezek közül az SI-egységeket kell előnyben részesíteni, néhány kivétellel. A Nemzetközi Mértékegységrendszer, röviden SI (Système International d’Unités) modern, nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszer, amely néhány kiválasztott mértékegységen, illetve a 10 hatványain alapul. Az SI-mértékegységrendszert az 1960-as Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (Conférence Générale des Poids et Mesures, CGPM) fogadta el.

SI hosszmértékek

Az SI-mértékegységrendszer hosszmértéke a méter, amiből származtatható pl.:

• milliméter (a méter 1/1000-e)
• centiméter (a méter 1/100-a)
• deciméter (a méter 1/10-e)
• kilométer (1000 méter)

Régi és angolszász hosszmértékek

• hüvelyk
• láb
• yard
• mérföld

A terület mértékegységei

SI szabvány a terület mértékegységei a négyzetméter (m²), négyzetmilliméter (mm²), négyzetkilométer (km²), de használatosak még más egységek is.

• 1 négyzetmilliméter = 0,000001 négyzetméter = 10−6 négyzetméter
• 1 négyzetkilométer = 1 000 000 négyzetméter = 106 négyzetméter
• 1 négyszögöl = 3,59665 m²
• 1 kataszteri hold = 1600 négyszögöl = 5754,64 m² =0,575464 hektár (ha)
• 1 hektár (ha) = 10 000 m²

A mezőgazdaságban rendszerint a hold és a hektár mértékegységeket használják egy - egy földterület méretének meghatározásához. Ám vigyázni kell, mert ez a két mértékegység nem könnyen váltható át egymásba, ugyanis 1 hektár nem tesz ki pont két holdat, mivel 1 hold 5754 négyzetméter egy hektár pedig kereken 10 ezer négyzetméter. Tehát érdemes következetesen vagy holdat, vagy hektárt használnunk (kerülve ezek vegyes alkalmazását).

***

A Fttv. 10. § (1) meghatározása szerint: "Az állami földmérési alaptérkép (a továbbiakban: alaptérkép) az egységes országos térképrendszerben készült olyan nagyméretarányú térkép, amely állami alapadatként tartalmazza a közigazgatási határokat, a földrészleteket, azok határvonalait, helyrajzi számait és egyéb azonosítóit, művelési ágait, a művelés alól kivett területeket, a földrészleteken lévő épületeket és a névrajzot. Tartalmazza továbbá a szakmai szabályzatokban foglalt módon a különféle építményeket és létesítményeket. Az alaptérképhez a földrészletek területi adatait tartalmazó területjegyzék tartozik."

A település fekvése

Belterület, külterület, különleges külterület (zártkert).

Az MSz 7772-1 jelzetű Szabvány (továbbiakban: Szabvány)

A MSZ 7772-1 jelzetű, "Digitális alaptérkép fogalmi modellje" című szabvány, amely összhangban van a Fttv-el, valamint az európai térinformatikai szabványosítással:

a) meghatározza

- a digitális alaptérkép fogalmát, amely az alaptérkép számítógépes változata,

- a digitális állami földmérési alaptérkép tartalmát, amely az állami földmérési alaptérkép számítógépen kezelhető változata;

b) fogalmi szempontból meghatározza és tartalmilag pontosan körülhatárolja

- az állami alapadatok fogalmát, amely az állami földmérési alaptérkép tartalmi elemeinek, a földmérési alappontoknak és a digitális ügykezelést szolgáló felmérési munkaterület objektumnak a körét fogja át,

- az alapadatok fogalmát, amely az állami földmérési alaptérkép és az alaptérkép közötti tartalmi különbséget adja meg;

c) előírja

- az alkalmazandó geodéziai alapokat és

- a digitális alaptérkép megjelenítésének főbb szabályait;

d) objektumorientált szemléletben meghatározza a digitális alaptérkép

- objektumainak körét, osztályozási rendszerét, féleségeit és attribútumait,

- geometriai és topológiai alapjait,

- teljes részletességű adatminőségi követelményeit és az adatminőség mindenhol használandó féleségeit.

DAT Szabályzat

A Digitális alaptérképek tervezése, előállítása, felújítása, karbantartása, adatcsere-formátuma, dokumentálása, ellenőrzése, minőségellenőrzése, hitelesítése és állami átvételi folyamatáról, valamint a földmérési alaptérképek analóg, numerikus és digitális adatainak digitális alaptérképpé történő átalakításáról és minőségellenőrzéséről DAT szabályzatok rendelkeznek.
1996 évtől az állami földmérési alaptérképeket a DAT szabályzatokban foglalt szakmai előírások szerint kell készíteni. Minden esetben helyszíni ellenőrzés is történik.

Megtalálható és megvásárolható a Földmérési és Távérzékelési Intézetnél.

További információk: nive.hu prezentáció

***

Földmérési és térképészeti alapfeladatok

A földmérés és térképészet irányítása az állam feladatává tett olyan közhasznot szolgáló tevékenység, amely a Föld felszínének (illetve felszín alatti létesítmények) meghatározott tartalmi és pontossági követelményeknek megfelelő valósághű ábrázolását eredményezi: műszaki, jogi, igazgatási, kulturális és tudományos szükségletek kielégítése céljából. A feladatok végrehajtásában a legkülönfélébb igények és érdekek kielégítésére specializálódtak a vállalatok, szervek és intézmények országos tevékenységi körű egységektől helyi kis bázisokig. A földmérési és térképészeti tevékenység az állampolgárok és különféle intézmények széles körét érinti. E tevékenység törvényi szintű szabályozására az 1996. évi LXXVI. sz. törvényben (röviden: Fttv. [7]) került sor.

Állami alapmunkák és sajátos célú földmérési tevékenység

A földmérési és térképészeti tevékenységeket két nagy csoportba sorolhatjuk:

állami alapmunkák és

sajátos célú földmérési munkák.

a.) Azokat a földmérési és térképészeti feladatokat nevezzük állami alapmunkáknak, amelyek megoldása az egész nemzetgazdaság érdeke (így államérdek), az állam és intézményei hajtják végre, illetve gondoskodnak a végrehajtásukról.

Ilyenek:

• az országhatárral kapcsolatos mérési feladatok;
• az országos vízszintes és magassági alappont-hálózat létrehozásával és fenntartásával kapcsolatos feladatok;
• a földmérési topográfiai alaptérképek;
• a nagyméretarányú állami földmérési alaptérképek előállításával kapcsolatos munkálatok; továbbá
• a Földrajzi Névtár összeállítása, karbantartása, stb.

Ezeket mindenkor az állam finanszírozta és gondoskodott a munka eredményének (alapponthálózat, alaptérképek) megfelelő színvonalon történő karbantartásáról is. Mindezek meghatározóak a további adatok előállítása szempontjából.

b.) A nem említett összes egyéb földmérési és térképészeti tevékenységet összefoglalóan: sajátos célú földmérési munkának nevezzük.

Az állami alapfeladatok körébe nem tartozó, különböző műszaki célok megvalósítása érdekében végzett földmérési és térképészeti munkákat szinte lehetetlen tételesen felsorolni. Ebbe a körbe tartozik tehát mindazon földmérő munka, ami nem sorolható az állami alapfeladatok körébe. A sajátos célú földmérési munkák magukba foglalják: a telek megosztásokat, parcellázásokat, a kisajátítás földmérési munkáit, a különböző beruházások földmérési munkáit, a közműnyilvántartás geodéziai munkáit, az út-, vasút-, vízügy és az erdészet földmérési munkáit, illetve az egyéb ún. mérnökgeodéziai munkákat - hogy csak a jelentősebbeket emeljük ki.

Az állami alapmunkák során keletkezett adatokat és az elkészített térképeket vizsgálatukat, minősítésüket és állami átvételüket követően földmérési és térképészeti állami alapadatként kell kezelni.

Az állami alapadatnak a hitelességét és változásvezetését az állam jogszabályban biztosítja, ellentétben az egyéb alapadatokkal, melyek karbantartását állami költségen nem biztosítják. Alapértelmezetten állami alapadatnak szoktuk tekinteni a földmérési alaptérkép tartalmát, mely az alappontok, a határok és az épületek, építmények ábrázolásából tevődik össze. Ezen túlmenően nem csak a végtermék, hanem minden egyéb közbenső munkarész is az „állami alapadat”-ok körébe tartozik. Így az állami alapmunkák során keletkezett mérési és számítási adatokat, az elkészített térképeket, azok vizsgálatát, minősítését és állami átvételét tanúsító jegyzőkönyveket földmérési és térképészeti állami alapadatként kell kezelni.

A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység során keletkezett adatok (változási dokumentáció) földhivatali átvételi vizsgálat alapján kapott minőségi tanúsítást követően válhatnak állami alapadattá.

Az alapadatok mindazok az alaptérkép-készítéshez kötődő adatok, melyek nem tartoznak az állami alapadatok kategóriájába, de a térképi tartalom szempontjából alapadat jelleggel bírnak. Ezek előállítását az állam nem finanszírozza. Ezen adatok előállítása az adatok előállításában érdekeltek költségére történik. Amennyiben azonban előállításra kerülnek, az ábrázolás (adatbázisbeli elhelyezés) tekintetében általános (szabványos) előírásokat kell alkalmazni.

A földmérési munkák egységessége

Az állami alapadatok használata kötelező! Mind az állami alapmunkák és alapfeladatok végzésénél, mind a - munka jellegétől függően - sajátos célokat szolgáló földmérési és térképészeti munkáknál alapja a további munkavégzésnek.

Erre egyrészt a különböző földmérési és térképészeti munkák összehangolása érdekében van szükség, másrészt ezáltal biztosítható, hogy ugyanazon a területen ismételt és szükségtelen mérések ne történjenek. Így lehet összhangot teremteni a különböző földmérési és térképészeti munkák között.

A sajátos célú munkára vonatkozóan három fontos előírást szükséges kiemelni. Ezek:

az állami alapadatokat a munka során - annak jellegétől függően - fel kell használni;

az alaptérkép tartalmának megváltozásával járó földmérési munkát úgy kell elkészíteni, hogy a keletkezett új adatok és térképek közvetlenül beilleszthetők legyenek az állami alapadatok körébe;

annak hangsúlyozása szükséges, hogy a sajátos munkák folytán keletkező azon adatok, amelyek az állami alapadatok körébe tartoznak – a földhivatali átvételi vizsgálatot követően - állami alapadattá válnak, amelyet át kell adni az illetékes körzeti földhivatalnak.

A sajátos célú földmérési tevékenység végzésénél be kell tartani az állami alapmunkákra vonatkozó jogszabályokat, valamint az illetékes szaktárca által kiadott szakmai szabályzatokat és szabványokat, előírásokat.

Ezeken a rendelkezéseken keresztül valósítható meg a különböző földmérési és térképészeti munkák megfelelő minősége és összhangja. Így kerülhető el a párhuzamos munkavégzés, és csak így biztosítható az állami alapadatok körének teljessége, s ezáltal az adatszolgáltatás magasabb színvonala. Ennek érdekében elengedhetetlen a harmonikus, megfontolt, lehetőleg hosszú távra alkalmazható szabályozás. Ennek hiánya az állami földmérés (és az egész földügyi szakterület) megengedhetetlen szétzilálásához vezetne!

***

A vízszintes mérés feladata a pontok helyének vízszintes vetületben történő meghatározása. A vízszintes mérés szempontjából a pont és a rajta átmenő függőleges azonos fogalmak, mivel a függőleges egyenes bármely pontjának vízszintes vetülete ugyanaz a pont. Ezért vízszintes értelemben akkor tekintünk megjelöltnek egy pontot, ha fizikailag előállítunk egy függőleges egyenest a pont fölött vagy a ponton átmenő függőlegesen fizikailag kijelölünk egy másik pontot.

Pontok jelölése

A pontjelölés gyakran függőleges egyenes kitűzéséből áll. A pontok megjelölése lehet végleges vagy ideiglenes. Az ideiglenes pontjelölés célja a pontoknak láthatóvá, irányozhatóvá tétele csupán a mérés tartamára. A végleges pontjelölés feladata az egyes pontok fennmaradásának biztosítása, hogy azokat későbbi, esetleg évek múlva végzendő méréskor is fel tudjuk használni. Az ideiglenes pontjelölés célja a pontoknak láthatóvá, irányozhatóvá tétele csupán a mérés tartamára.

Fontosabb megjelölési módok, eszközök: a kitűzőrúd, a jelrúd, a fajel, a tetőjel, a bipód, a tripód, az egyszerű gúla, az árboc és az állványos gúla.

A kitűzőrúd 2-4 m hosszú, 3 cm átmérőjű puhafából, acélból, műanyagból készül. Készítik háromszög keresztmetszetűre is. Alul acélsaruval látják el, 20 – 50 cm-ként piros-fehér, vagy fekete-fehér sávokra festik. A mérés vagy a kitűzés ideje alatt a kitűzőrudat függőlegesen kell tartani. Kemény talajon vagy útburkolaton vasállvány összefogó gyűrűjébe kell helyezni. A jelrudat vagy tokos póznát nem közvetlenül a földbe, hanem deszkából készített, alul 5x5 cm, felül 6x6 cm keresztmetszetű, 70 vagy 90 cm hosszú tokba helyezik, és abban a rudat faékkel rögzítik. A tokot keresztvéséssel ellátott téglára központosan állítják. A fajel erdős területen a jelrúd helyett alkalmazott pontjelölés. Úgy erősítik a fa ágához, hogy az 2 m-rel a lombkorona fölé emelkedjék. A tetőjel a jelrúdhoz hasonló kialakítású, amelyet a háztető fedélszék gerendázatához erősítenek. A bipód, tripód, az egyszerű gúla és árbóc közös jellemzője, hogy a beirányzandó jel magasan van, a jel alatt pedig műszerrel fel lehet állni. Az állványos gúla két, egymásba épített, de egymással sohasem érintkező állványzatból áll, a műszerállványból és az észlelőállványból. Készítik fából és fémből is. Magassága 8-24 m.

A végleges pontjelölések célja, hogy a háromszögelési és sokszögelési hálózatban meghatározott alappontok maradandóak, illetve könnyen helyreállíthatóak legyenek. Ezért az állandósítási jeleket úgy kell kialakítani, hogy azok fennmaradása biztosított legyen. A pontokat általában vascsővel, csappal, vasszekrénnyel és kővel állandósítják. Régebben vasszekrénnyel állandósították a pontokat. Újabban szokás belőtt HILTI-szeggel is állandósítani. Járdába vascsapot, vascsövet cementezve állandósítanak pontokat, amelyek sokszor elpusztulnak. Ezért a pont közelébe épületek lábazati falába őrcsapokat kell elhelyezni, melyek segítségével a pont ismét kitűzhető. Végleges pontjelként felhasználhatunk templomtornyokat, gyárkéményeket, villamos vezetékek tartóoszlopait stb. Külterületen az alappontokat és birtokhatár-pontokat kővel jelölik meg. A pontjelölés fagyálló terméskőből, betonból vagy vasbetonból készül. A kövek mérete a pontok fontosságától (rendűségétől) függően változó. A kő felső lapján keresztvésés vagy furatos csap jelöli a pontot. Oldallapján HP betűk (háromszögelési pont) olvashatók. Alappontokat négyszög keresztmetszetű, birtokhatár-pontokat háromszög keresztmetszetű kővel állandósítanak. A végleges pontjelölések föld alatti és föld feletti részből állnak. Elhelyezésük után ezeknek egy függőlegesben kell lenniük. Az I. és II. rendű pontoknak három, a III. rendű pontoknak két, a IV. és V. rendű pontoknak csak egy föld alatti jele van. Az V. rendű pontoknál föld alatti jelként keresztvéséses téglát helyeznek el, melyre a környezettől elütő színű talajt vagy salakréteget terítenek.

FÖLDMÉRÉS MENETE

1. Megbízás
2. Földhivatali adatszolgáltatás
3. Irodai előkészítés
4. Helyszíni mérés
5. Irodai kiértékelés
6. Munkarészek elkészítése
7. Kitűzés
8. Munkarészek földhivatalba történő leadása
9. Teljesítés

MI A LEGGYAKORIBB FÖLDMÉRÉSI MUNKAFOLYAMAT?

A munka típusától, nagyságától, és a munkát végző földmérőtől függően változhat a földmérés menete, viszont a tapasztalatom szerint ez a leggyakrabban alkalmazott munkafolyamat egy általános ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkára a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet-nek megfelelően:

1. Megbízás

A polgári törvénykönyv általános szabályai szerint a megbízó az ügyfél, a megbízott pedig a földmérő vállalkozó.

2. Földhivatali adatszolgáltatás

Az ingatlan-nyilvántartás tartalmát felhasználó, és a tartalmában változást eredményező földmérési munkát a hatályos földhivatali adatszolgáltatás alapján lehet elkészíteni, ezét adatkérés szükséges az illetékes ingatlanügyi hatóságtól.

3. Irodai előkészítés

A rendelkezésre álló adatok, és információk alapján a munkafolyamatok előkészítése és a helyszíni mérés megtervezése.

4. Helyszíni mérés

Geodéziai módszerek, és műszerek alkalmazásával a természetbeni állapot szükség szerinti felmérése.

5. Irodai kiértékelés

A helyszíni mérés feldolgozása és összehasonlítása a földhivatali adatszolgáltatásban szereplő hatályos ingatlan-nyilvántartási térképpel, korábban készült földmérési munkarészekkel, és az egyéb szakmailag releváns adatokkal.

6. Munkarészek elkészítése

A szakmai szabályzatok szerinti földmérési munkarészek elkészítése, és belső minőség ellenőrzése. Szükség szerint egyeztetés a megbízóval, és az érintett szakhatóságokkal.

7. Kitűzés

A meglévő, vagy az új határvonal(ak) helyszíni megjelölése, szükség szerint a szomszédok előzetes értesítésével.

8. Munkarészek földhivatalba történő leadása

Az ingatlan-nyilvántartás tartalmában változást eredményező, és a jogszabályokban rögzített egyéb esetekben a földmérő vállalkozó az általa elkészített munkarészeket vizsgálatra, záradékolásra, és iratmegőrzésre leadja az illetékes járási földhivatalba.

A munka típusától függően a záradékolást követően lehet beszerezni a szükséges hatósági engedélyeket, okiratokat, kérni az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést, vagy az egyéb szükséges eljárásokat lefolytatni.

9. Teljesítés

Az ügyfél és a földmérő vállalkozó közötti megállapodás lezárása.

A vízszintes alapponthálózatok kialakításának célja, hogy a különböző építmények, pl. ipartelepek, lakóparkok, vonalas létesítmények, víztározók, földalatti terek (pl. mélyművelésű bányák, metrók), stb. telepítéséhez, tervezéséhez, kivitelezési munkáihoz egységes geodéziai alapot biztosítson. Ez az egységes geodéziai alap elengedhetetlen követelménye a létesítmények tervekben rögzített, gazdaságos megvalósításának.

Eszközök:

• cövekek
• jelzőkaró
• függő (zsinóros vetítő)
• libella (csöves vagy szelencés)
• mérőléc
• mérőszalag
• szögprizma

A vízszintes mérés prezentációs anyaga

nive.hu_prezentacio