Éghajlattan

Éghajlattan

• 1-2. óra Bevezetés
• 3-4. óra: Az élőlényeket befolyásoló éghajlati tényezők, általános meteorológiai ismeretek: légköri elemek, összetétel. Az élőlényeket befolyásoló éghajlati tényezők, általános meteorológiai ismeretek: légköri elemek, összetétel
• 5-6. óra: A talaj hőmérséklete, páratartalom, napsütés, légnyomás
• 7-8. óra: A szél jelentősége, a levegő páratartalma és a felhő, illetve csapadékképződés
• 9-10. óra: Éghajlattani ismeretek: a makro és mikroklíma
• 11-12. óra: Magyarország éghajlata és éghajlati körzetei
• 13-14. óra: Az időjárás és éghajlat szerepe a mezőgazdasági termelésben
• 15. óra: A légkör anyagai és szerepük
• 16-17. óra: Az időjárás elemei: napsugárzás, hőmérséklet
• 18. óra: Meteorológiai mérőeszközök és az időjárás elemei: a víz illetve a szél
• 19. óra: Az időjárási előrejelzések a mezőgazdaságban és az agro-meteorológiai adatok alkalmazása.
• 20-21. óra: Összefoglalás, számonkérés

A meteorológia a légkörrel, az időjárással és az éghajlattal foglalkozó tudomány. A légkörben lejátszódó fizikai jelenségeket vizsgálja. Kutatja a jelenségek okait, azok kölcsönhatását az élő és az élettelen világon.

Idő, időjárás fogalma: Az idő a légkör pillanatnyi fizikai állapota az idő. Az időjárás az idő változásának folyamat.

Az éghajlat: Adott légtér, övezet időjárási rendszere, melyet befolyásol a földrajzi szélesség, a tengerszint feletti magasság, a domborzat, a növényzet és az ember is. 

A Föld légkörének szférái: [link]

• Troposzféra: a talajfelszíntől 10-12 km magasságig terjed
• Sztratoszféra: 10-50 km közt
• Mezoszféra 50-90 km távolságban a Föld felszínétől
• Termoszféra: 90 km felett => Itt található a világűr határa is az úgynevezett Kármán vonal (100 km -re a Földfelszíntől)

A légkör összetétele:

• I.Alapgázok: nitrogén (78 százalék), oxigén (21 százalék), nemesgáz (1 százalék); 
• II. Egyéb gáznemű anyagagok: szén-dioxid, vízgőz
• III. Légszennyező anyagok

Üvegházhatás: az a folyamat, amikor a Napból érkező rövid hullámhosszú, nagy energiájú sugárzás ugyan eléri a földfelszínt, melegítve azt, ám az innen kilépő hosszú hullámú, alacsony energiájú sugárzás már nem tud távozni a világűrbe, mert az üvegházhatású gázok elnyelik. Mivel az atmoszférában maradnak és visszasugározzák az infravörös sugárzást a Földfelszínre, melegítik a Föld klímáját. Minél magasabb tehát a három legkárosabb üvegházhatású gáz - széndioxid, metán és dinitrogén-oxid - mennyisége a bolygó légkörében, annál gyorsabb a felmelegedés és radikálisabb az éghajlatváltozás. [link]

Az időjárási elemek:

1. Napsugárzás
2. Léghőmérséklet
3. Talajhőmérséklet - befolyásolja a talaj színe, anyaga, szerkezete
4. Légnyomás - mérése barométerrel történik
5. Szél - Vízszintes irányú, légnyomás-kiegyenlítődés miatt kialakuló légáramlat. Mérése: irány, sebsség, erősség
6. Páratartalom - a levegő víztartalma. Relatív páratartalom = telítettséget fejez ki, vagyis a tényleges és a lehetséges víztartalom hánydosát

Napsütéses órák száma: Egy adott évben, adott területen mérhető napsütéses óra menyisége. Legtöbb Szeged környékén. A legkevesebb napsütéses óra Észak-Magyarországon, illetve más hegyvidéki területeken jellemző.

Csapadékképződés: A legtöbb csapadék a Dunántúlon (850 mm/év), a legkevesebb pedig az Alföldön esik (500-550 mm/év). Egy adott éven belül a május - július közti időszak a legcsapadékosabb, a december - március közti időszak a legszárazabb.

Felhőképződés, esők: A felhő a magasban lebegő apró vízcseppek vagy jégkristályok halmaza. Például: jégfelhő, gomolyfelhő, rétegfelhő. Csapadékformák: csendes eső, zápor eső, szitáló eső, ónos eső, jégeső, dara, havas eső, hó.

Éghajlat video

Mikroklíma:  kicsiny légtereknek különleges, az általánostól eltérő éghajlata. A talajközeli pár deciméteres légrétegek és a zárt terek (szoba, munkahely, raktár stb.) éghajlata tartozik ide, de mikroklímája van a lombkoronának, a madárfészeknek stb. Vizsgálata főleg gyakorlati célból szükséges, hiszen az emberi, növényi és állati élet a mikroklímában játszódik le.

Makroklíma: Több ezer km2-nyi területnek a tágabb környezettől különböző, jellegzetes éghajlata.

Magyarország éghajlata: Hazánk a Kárpát-medencében található, melyet nyugatról az Alpok, keletről a Kárpátok, délről pedig a Balkán határol.

A Kárpát-medence időjárását 3 tényező befolyásolja leginkább:

• Az Atlanti-óceán felől érkező szubtrópusi levegő (meleg)
• az Észak-atlanti hűvös, csapadékos levegő
• a szibériai szárazföldi levegő

Magyarországon az évi átlaghőmérséklet: 10 - 11 fok.

Magyarország éghajlati körzetei:

• Nagyalföld és a Fejér megyei síkság
• Kisalföld
• Dunántúl domb és hegyvidéke
• Északi hegyvidék

A Nagyalföld éghajlati jellemzői:

• Itt a legtöbb a napfény
• Kevés az éves csapadék mennyisége
• Országunk legfontosabb gabonatermő területe (búza, árpa)

A fontosabb növények vetésterületei (2018): LINK

• - Búza: 1 035 665 ha
• - Kukorica: 955 881 ha
• - Napraforgó: 627 940 ha
• - Repce: 342 824 ha
• - Árpa: 218 968 ha
• - Lucerna: 206 850 ha

Egyéb éghajlati körzetek:

• Kisalföld: Az ország leginkább szeles vidéke (északnyugati  szél)
• Dunántúli dombság és hegyvidék: Uralkodó széliránya az északi, éghajlata kiegyenlítettebb mint az Alföldé, csapadékmennyisége bőséges
• Északi hegyvidék: Az ország leghűvösebb vidéke, a csapadék több, mint az Alföldön, alkalmas szőlőtermesztésre (pl. Tokaj)

Földrajzi régiók, területek: Térképes szorgalmi feladat: rajz készítése a füzetbe. Téma: Kárpát-medence domborzata, színekkel jelölve. Csak kézzel készítve és csak füzetbe megcsinálva érvényes a feladat!

D O L G O Z A T

• A Duna középső vízgyűjtő területe, legnagyobb részt síkság.
• Főbb folyói: Duna, Tisza, Dráva, Száva, Maros, Kőrös, 
• Több ország osztozik a Kárpát-medencén, ezek Magyarország és Szlovákia teljes egészében, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna pedig kisebb-nagyobb területrészekkel.
• A Kárpátok hegységének legmagasabb pontja: Gerlachfalvi-csúcs (Szlovákia): 2655 m, Magyarország legmagasabb pontja: Kékestető (1014 m)

1. Az agrometeorológia a mezőgazdasági termelés segítését célzó tudományterület.
2. Segíti a tavaszi fagykárok megelőzését és a késő tavaszi fagyásokra való felkészülést.
3. Szerepe van az egyes növények vetési idejének meghatározásában.
4. Lényeges eleme a talajhőmérséklet mérés, mely fontos például a cukorrépa vagy kukorica temesztésben.
5. Az agrometeorológia része a talaj nedvességtartalmának mérése is, az öntözési munkák tervezése miatt.
6. Ennek a tudományterületnek a segítségével javíthatóak a termelési eredmények, a hozamok és tervezhetőbb a mezőgazdasági munka is.

1. A légkör összetétele, oxigéntartalma, vízpára hányada befolyásolja a termelést.
2. A napsugárzás kiemelkedő jelentőségű. Vannak hosszúnappalos és rövidnappalos növények. Előbbiek: lucerna, hagyma, paradicsom, utóbbiak közé tartozik például a kukorica és a napraforgó. Ismertek még fénykedvelők, árnyékkedvelők és árnyéktűrők.
3. Hőmérséklet: öröklött tulajdonság (trópusi, mérsékelt növények), télálló képesség.
4. Víz: Az egyik legfontosabb környezeti tényező. Elsődleges forrása a csapadék (eső), másodlagos az öntözés. Erózió: amikor az elfolyó vízmennyiség talajpusztulást okoz lejtős területeken. Aszály: amikor a hosszan tartó csapadékhiány miatt a talaj kevés nedvességet tartalmaz. 
5. A szél: jelentős lehet a talajszárító hatása. Defláció: amikor a szél magával ragadja a talajrészecskéket talajrombolást okozva (pl.: kunsági homoktalajok, löszös vidékek)

Azok a növények sorolhatóak ide, melyeket valamilyen pénzben kifejezhető haszon reményében termesztünk. Csoportjaik:

• Szántóföldi növények
• Szálastakarmányok
• Zöldségnövények
• Gyümölcstermő növények
• Szőlő

Rendszertan: Linné besorolása alapján, 8 rendszertani egységet különböztetünk meg:

• ország
• törzs
• osztály
• rend
• család
• nemzetség
• faj
• fajta

Házi feladat: 3 növény esetében végezd el a rendszertani besolorálst.

A szántóföldi növénytermesztés keretében termeljük meg az emberek élelmét, az élelmiszeripar nyersanyagait, a ruházkodáshoz szükséges textilipari növényeket, az élvezeti célokat szolgáló növényeket, valamint az egyes gyógynövényeket. Csoportjaik rendszertani helyük szerint: egyszikűek és kétszikűek, felhasználási módjuk szerint:

• gabonafélék
• hüvelyes növények
• gyökér-gumós növények
• ipari növények

Gabonafélék: Búza, rizs, kukorica, árpa, köles, cirok, zab, rozs. Alaptáplálékot szolgáltatnak

Hüvelyes növények: Mind magjuk, mind száruk, mind levelük fehérjében gazdag, így a humán fogyasztás mellett, a talajt is gazdagítják. Ide tartozó növények, bab, borsó, lencse, földimogyoró, csillagfürt. 

Gyökér-gumós növények: Ide tatozik a burgonya, mely fontos népélelmezési növényünk, illetve a cukorrépa, mely a hazai cukorgyártás alapanyaga és így az ipari növények közé tartozik. 

Ipari növények: Azok a gazdasági növények tartoznak ide, melyek feldolgozása ipari körülményeket ésfelszereltséget igényel. Három területe: olajipari növények (pl. napraforgó, repce), textilipari növények (pl len, kender), élvezeti növények (pl dohány).