Magyarország 1990 után

Beküldte Harmat Árpád Péter - p, 04/02/2021 - 12:07

A magyar demokratikus berendezkedés jellemzői: [link]

M.o.alkotmánya demokratikus berendezkedést biztosít.
Hazánk tagja az EU -nak (2004 óta) és a NATO -nak (1999 óta)
Hazánk legfőbb szerve a parlament, mely 200 tagú és a 4 évente megtartott választások alapján jön létre.
A magyar választási rendszer (2012-es tv) vegyes, azaz pártokra és konkrét helyi képviselőjelöltekre is voksolunk. A pártokra leadott (pártlistás) szavazatok alapján 93, az egyéni jelöltekre leadott voksok alapján 106 képviselő kerülhet az országgyűlésbe, plusz a kétszázadik tag nemzetiségi jelölt. Csak az a párt kerülhet a parlamentbe, mely eléri az 5%-os bejutási küszöböt.
A parlament mellett fontos vezető szerv a komány, mely a végrehajtó hatalmat képviseli és miniszterekből áll. A kormányt a miniszterelnök vezeti (jelenleg: Orbán Viktor)
A legfőbb közjogi méltóság a köztársasági elnök (vagy államfő) akit 5 évre a parlament választ, de jogköre erősen korlátozott.
Fontos szerv még az Alkotmánybíróság, mely az alkotmányos kormányzást felügyeli.
Az országot a parlament és a kormány döntései alapján az államigazgatási rendszer "működteti". Ennek része a szakhatóságok és helyi önkormányzatok rendszere.

A rendszerváltás nyertesei és vesztesei

A rendszerváltás időszakában, 1990 körül hazánk gazdasági válságot élt át: magas volt az infláció és a munkanélküliség.

A rendszerváltás nyertesei:

A privatizáció nyertesei: a privatizáció után meggazdagodott vállalkozók jómódban éltek, ugyanakkor a kisnyugdíjasok, sokgyerekes családok, cigányok és a tartósan munkanélküliek jelentős része nyomorgott. Privatizáció: az állami tulajdonba vett eszközök újra magánkézbe adása. A privatizáció annak a folyamatnak volt az ellentéte, mely 1919-ben és 1945 után a földek, vállalatok, bányák, iskolák, boltok állami kézbe vételét jelentette.
Olajszőkításből meggazdagodottak
Az elsőként vállalkozók

A rendszerváltás vesztesei:

Elmaradott régiók lakosai: Jelentősek voltak a regionális különbségek is: Észak-Dunántúl és Budapest jól élt, míg az ország Észak-keleti szegletében óriási volt a nyomor.
Kisebbségiek
A szociális rendszerre szorulók, akikről korábban még gondsokodott a Kádár-rendszer

Életmód és kultúra változása: fogyasztói társadalom lettünk, jelentős lett a médiafüggés, elterjedt az internet és mobil használat.

Határontúliak: azok a magyarok, akiknek ősei az 1920-as trianoni békeszerződés révén kerültek a mai országhatárokon kívülre.
Határontúliak: a rendszerváltás időszakához képest javult helyzetük, megerősödtek pártjaik.
Legfőbb határontúliak: romániai magyarság (1,3 millió fő), szlovákiai magyarság (0,5 millió fő), szerbiai magyarság (0,25 millió fő), ukrajnai-kárpátaljai magyarság (0,13 millió fő), horvátországi magyarság (14 ezer fő), egyéb: szlovéniai magyarság, ausztriai magyarság.
A cigányság integrációja lassú. A legtöbben segélyekből élnek, alulképzettek és sok velük szemben az előítélet. Az integráció beilleszkedést jelent. Ennek ellentéte a szegregáció, amikor a roma származásúakat elkülönítik a nem romáktól (iksolai szegregáció esetén külön osztályokban, iskolákban oktatják őket.)

Feszültségek törésvonalak Magyarországon a rendszerváltás után:

Vagyoni szélsőségek közti feszültség. Legszegényebbek és leggazdagabbak közti vagyoni különbség egyre nő.
A régi rendszer vezetőinek elszámoltatása elmaradt. Ebből adódott feszültség. Egyetlen per: Biszku Béla volt belügyminiszter 1957-1961 közt. Két év 3 hónap felfüggesztett volt a büntetése.
Etnikai feszültség: cigányság és a nem cigányok közt
Törésvonal érezhető a kiszolgáltatottak, segélyekre szorulók és a dolgozói rétegek között is. Például: munkanélküliek, rokkantak, hajléktalanok és a jobbmodú rétegek közt.

Közvetett és közvetlen demokrácia, civil szervezetek

Közvetlen demokráciáról beszélhetünk, ha a közügyek intézésében (pl. a mindenkire vonatkozó törvények megalkotásában) egy közösség vagy ország minden tagja részt vehet.Része a népgyűlés (ahol mindenki megjelenhet) és ezsköze lehet a népszavazás is. Magyarországon 1989 óta 7 népszavazás volt. Például a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, a NATO és EU csatlakozásinkról.
Közvetett vagy képviseleti demokrácia: amikor a közügyek kérdéseiben választott képviselők hozzák meg a döntéseket.
Civilszervezetek: azok a társadalmi szervezetek, melyek a kormányzattól és pártoktól függetlenül, önkéntes alapot nonprofit módon (haszonszerzés nélkül) működnek a közjó érdekében. Pédául környezetet védő, természetjáró szervezetek, szegényeket segítő szervezetek stb.

D O L G O Z A T