Ipari forradalom

Beküldte Harmat Árpád Péter - k, 02/11/2020 - 17:27

Mutassa be az első ipari forradalom időszakát, a legfontosabb gazdasági és társadalmi következményeket! (1,9 old)

Az ipari forradalom előfeltételei
A legfontosabb találmányok
Gazdasági következmények
Társadalmi következmények

I. Előfeltételek: A XIX. századi Anglia, majd az USA, illetve a Nyugat-európai országok gazdasági termelésében ugrásszerűen bekövetkező mennyiségi, minőségi növekedést, melynek során a manufaktúraipart a gyáripar váltotta fel, és a tőke illetve munkaerő a mezőgazdaság helyett már az iparba áramlott, ipari forradalomnak nevezzük.

A folyamat azért épp Angliában indult meg, mert az egész Földön egyedül itt alakult ki 1689-re egy olyan alkotmányos rendszer, melyben a valódi hatalom a király helyett a modernizációban érdekelt parlament kezében volt. Tehát csak itt voltak meg a feltételei annak, hogy az ipar illetve kereskedelem robbanásszerűen fejlődésnek induljon.

II. A fontosabb találmányok:

A folyamat kezdete az 1700-as évek végére tehető, amikor a körülményes gyapjúfeldolgozást felváltotta a gyarmatok révén Angliába kerülő gyapotnövény-feldolgozás, és az abból nyert pamut elterjedése. A gyapot feldolgozását a teljesítmény-növelés érdekében gépesíteni akarták. Kezdetben, a gőz felhasználása előtt, a kézi erőt megnövelő egyszerű mechanikus szerkezetek jelentek meg:

Repülő vetélő (1733) John Kay
Fonó Jenny (1764) James Hargreaves
Fonógép (1769) Richard Arkwright

A gőzzel hajtott gépek feltalálása. A gőzgépet 1769-ben James Watt találta fel, Skóciában, a glasgow-i egyetem műhelyében. Innentől a gőz erejét kezdték alkalmazni a pamutgyártásban. Így az első gőzzel hajtott gép a gőz-szövőszék lett, melyet Edmund Cartwright talált fel 1785-ben. A gőzzel működő szövőgépek sokkal több textíliát tudtak előállítani, így lényegesen több ruha készült, amit viszont a régi közlekedési eszközökkel (lovas-kocsikkal) már nem győztek elszállítani. Szükség lett tehát hatékonyabb, gyorsabb, gőzzel hajtott közlekedési eszközökre.

Gőzzel hajtott közlekedési eszközök:

Gőzhajó (1807) Robert Fulton
Gőzmozdony (1814) George Stephenson

Az ipari forradalom terjedése ipari területek szerint: Textilipar => Közlekedés => Vasútipar => Szerszámgépgyártás => Vaskohászat. A folyamat lényege: a textilipar megnövekedett szállítási igénye miatt gyorsabb szállítóeszközökre volt szükség, így a gőzgépet mozdonyok és hajók meghajtására is kifejlesztették. Megindult a vasútipar fejlődése. A vasúthoz azonban rengeteg szerszámgépre: lemezekre, csavarokra, csapágyakra lett szükség, így jött létre a szerszámgépgyártás. Ez viszont életre hívta a nagyobb vastermelést a modern vaskohászat megszületését

Az ipari forradalom terjedése földrajzilag: Anglia => USA => Franciaország => Nyugat Európa többi része => Kelet Európa. Vagyis Angliából először az USA –ra terjedt az ipari forradalom és csak után jelent meg Franciaországban és Nyugat-Európában. Legvégül pedig keleten.

Új találmányok:

Távíró (1837) Samuel Morse
Fecskendő (1853) Charles Pravaz
Belsőégésű motor (1860) Etienne Lenoir
Dinamit (1867) Alfred Nobel
Írógép (1867) Christopher Sholes
MÁSODIK IPARI FORRADALOM (1870-1914):
Telefon (1876) Alexander Graham Bell
Lámpa, szénszálas izzóval (1879) Thomas Alva Edison
Repülőgép (1903) Wright testvérek

Következmények: A manufaktúrát felváltotta a gyáripar. Ugrásszerűen átalakult a gazdaság.

Társadalmi következmények:

Kialakul a munkásság rétege
Városiasodás kezdődik. Ahol megjelent az ipari forradalom ott nagyvárosok keletkeztek
A munkásság gazdasági körülményeinek és politikai jogainak kibővítését kezdi követelni.
Megalakulnak az első munkás szakszervezetek, létrejönnek az első munkástörvények. (Pl: 8 órás munkaidő, munkavédelmi eszközök stb)
A munkásság politikai jogokat kezd magának követelni. Kialakul a Chartizmus (1832-től a munkások választójogot kapnak Angliában)
Megjelenik a munkások hatalmára épülő kommunizmus eszméje (Karl Marx: Kommunista Kiáltvány, 1848)

Gazdasági következmények: