A gyarmati világ megrendülése

Gyarmatok és gyarmatbirodalmak (Tk. 78) LINK

A legnagyob gyarmatbirodamak az első vilgháború után:

A legnagyobb gyarmatrendszerel a századfodulón Nagy-Britannia és Franciaország rendelkezett, melyek 1918 után még bővíteni is tudták területeiket: 1918 után megtörtént az I. Vh.-ban vesztes Törökország területeinek felosztása. A hajdani Oszmán Birodalomból Törökország lett. A győztes nagyhatalmak (Anglia, Franciaország) elvették a törökök Közel-keleti területeit, melyek egy részén önálló államok alakultak (pl. Irak) másutt egy-egy nagyhatalom gyakorolt mandátori jogokat (pl. Szíria, Palesztina)

Ugyanakkor megkezdődött az úgynevezett dekolonizáció is:

• Az 1920-as években gyarmati felszabadító mozgalmak alakultak ki Észak-Afrikában (Egyiptom 1922, független királyság lett, de Anglia koordinálta a külpolitikáját és birtokolta a Szuezi-csatornát)
• Az Angol Birodalom is megrendült a két világháború közt: Kanada 1867-ben domínium lett, ami azt jelentette, hogy csak laza szálakkal kötődöt Nagy-Britanniához. Majd a "fehér gyarmatok" (ahol fehérbőrű lakosság élt nagy számban) sorra függetlenedtek, mind domíniumokká váltak: Ausztrália és Új-Zeeland (1907-ben), Dél-Afrika (1910-ben)
• India is önállóságra vágyott, de nem kapta meg Angliától. Tüntetések zajlottak. Leghíresebb: amritszári vérengzés 1919-ben, amikor a brit katonák a tömegbe lőttek.

India helyzete

• India harca. India óriási terület volt, rengeteg lakossal. Anglia azonban nem adott számukra önállóságot, arra hivatkozva, hogy csak angolok tudnak rendet tartani az egymással küzdő hinduk és muszlimok között. 1919-ben a híres amritszári vérengzésben a tüntető indiaiak közül 379 embert öltek meg az angol katonák.
• Gandhi: 1915-ben egy indiai ügyvéd, bizonyos Móhandász Gandhi erőszak nélküli polgári engedetlenségi mozgalmat indított India önállóságáért. Pár év alatt India összes hindu vallású lakosa követte. Hagyományos fehér gyolcs ruhában járt az országot. Az angolok többször letartóztatták, de végül 1935-ben kénytelenek voltak részleges önállóságot adni Indiának. Gandhi elérte hogy ne legyen háború a muszlimokkal, így megalakulhatott Pakisztán. India 1949-re, a háború végére érte el az önállóságot. (Gandhit 1948-ban lelőtte egy nacionalista.)

III. A Közel- és Távol-Kelet

Az arab világ

Az arabok lakta területeken az első világháború után jöttek létre önálló országok, amikor sorra felszabadultak a gyarmati sorból. Egyiptom 1922-ben, Irak 1930-ban, Szaud-Arábia 1932-ben lett önálló. Szintén a két világháború közt emelkedett fel Perzsia, ahol 1921-től egy katonatisztből lett uralkodó került a trónra: Reza sah. Országuk neve Irán lett (árják földje). Az említett új országok: kKözös jellemzője: egyrészt a nagyarányú olajkitermelés, mely néhány államot gazdaggá tett (pl. Szaud-Arábiát, Iránt) másrészt az erős iszlám vallásosság, melynek két ága egymással is ellentétbe került. Szunniták és síiták, vahabiták. A világ muszlimjainak 85% -a szunnita, alig 15% a síiták aránya.

Palesztina története:

• A zsidók lakta terület ókori elnevezése Kánaán volt. A zsidó törzsek itt hozták létre Izrael államát Krisztus előtt ezer évvel. 
• Később Kánaánt meghódították a különböző nagyhatalmak, majd Krisztus előtt 63-ban Róma. Elnevezése ekkor változott Palesztinára.  
• A rómaiak véresen verték le a zsidók felkeléseit, így a Krisztus utáni 2. században (Bar-Kohba felkelés) a zsidók elvándoroltak a területről és Európa illetve a világ számtalan városában telepedtek le.
• Közben Palesztinába arabok települtek, és a térség lakosságának 90% -a arab lett.
• A XIV. századra Palesztina az oszmánoké lett és a Török Birodalom részévé vált egészen az első világháború végéig, amikor a vesztes Török Államtól átvette Anglia (mandátumterületként).
• 1897-ben a világ zsidósága megtartotta első világkongreszusát Bázelben. Megszületett a cionizmus eszméje. Cionizmus = zsidó állam újbóli létrehozására való törekvés Izrael - Palesztina földjén.
• A cinoizmus terjedésével százezerszám indultak a zsidók Palesztinába. 1900 és 1940 közt 250 ezer zsidó érkezett a területre, ahol ekkor már a lakosság negyede zsidó, háromnegyede arab volt.
• Az arab lakosság és a zsidók közt harcok kezdődtek a földekért. Anglia inkább az arabokat támogatta és korlátozta a zsidók betelepülését. A II. világháború háború alatt és után azonban a zsidók tömegesen menekültek volna Palesztinába a nácizmus elől. 
• Anglia végül 1947 -ben átadta Palesztina ügyét az ENSZ -nek, mely úgy döntött, hogy két államnak kell létrejönnie Palesztinában: egy zsidó és egy arab államnak. Végül csak az egyik jött létre: Izrael Állam 1948 május 14-én. 

Arab-izraeli háborúk:

• A környező arab államok azonnal háborút indítottak Izrael ellen, ám a zsidó állam az első arab - izraeli háborúban (1949) megvédte magát.
• Az 1956-os háború a szuezi válság volt, melynek során Izraelnek ugyan ki kellett vonulnia Egyiptomból, de a sínai félszigetet évekig birtokolta.
• Az 1967-es háborúban alig hat nap alatt Izrael legyőzte újra a környező államokat: Egyiptomot, Szíriát, Jordániát és megszállta a palesztinok lakta Ciszjordániát, Gázát. Ezeket a mai napig birtokolja.
• Az 1973-as jom kippuri háborúban újra Izrael győzött az őt megtámadó Egyiptom és Szíria felett. Ez volt a negyedik olyan háború Izrael megalakulása óta, melyet megnyert: 1949, 1956, 1967, 1973.

​

A palasztin kérdés:

Mivel Izrael 1967-ben teljes egészében elfoglalta a palesztinok lakta Ciszjordániát és Gázát, a palesztínok egy része menekültté vált. A lakosság a környező államok menekülttáboraiban él. A palesztinok jogaiért 1964-től a Jasszer Arafat vezette Palesztin Felszabadítási Szervezet harcol. Több terrorista akcióval próbáltak nyomást gyakorolni a világra azért, hogy ismerjék el Palesztinát. Bár Arafat 2004-ben meghalt, 1994-ben kiharcolt Palesztina számára egy autonómiát. Ez volt az Oslói Egyezmény.

Atatürk forradalma

• Törökországban 1921-22 során forradalom zajlott. Egy Musztafa Kemál nevű katonatiszt lemondatta az utolsó szultán, majd Kemál Atatürk néven elnöknek nyilvánítva magát átvette a hatalmat.
• Atatürk jelentős reformokkal, 1922 és 1938 közt teljesen átalakította Törökországot. Az új főváros Isztambul helyett Ankara lett, felszámolták az iszlám alapú bíróságokat, az országot nyugati mintájú köztársasággá alakították!
• Ugyanakkor a török nacionalizmus is előtört: elnyomták a Törökországban élő kurdokat és örményeket.

Kínai polgárháború:

• Kínában 1911-ig császárság volt, majd el forradalom elüldözte az utolsó Mandzsu-dinasztiából származó uralkodót. Az ország másfél évtizedre hadurak kezébe került
• Kínában polgárháború zajlott 1927 és 1949 közt: a Mao Ce Tung vezett kínai kommunisták és a Csang Kaj-sek vezette a Kuomintang (Nemzeti Párt) közt!
• A kommunisták északra menekültek (nagy menetelés), de Mao Ce-tung folytatta a harcot, amit félbeszakított a második világháborús Japán támadás.
• Kínában végül a kommunisták győzte, 1949-ben létrejött a Kínai Népköztársaság. (A kapitalista Kína Tajvanra szorult vissza.)

Militáns Japán:

• Japán az 1900-as évek elején modernizálódott, kiszélesedett a választójog és az ország nagyhatalommá vált. 1905-ben egy kisebb háborúban megverte a szomszédos területeket birtokló Oroszországot is.
• Nagy fordulatot hoztak az 1920-as évek Japánban. 1926-ban trónra lépő Hirohito császár támogatta a naconalizmust és Giichi Tanaka tábornokot, aki 1927-1929 közt lett miniszterelnök. Innentől Japán fő célja a terjeszkedés lett az ősi szamuráj értékeket feltámasztva.
• Japán 1931-ben megtámadta Mandzsúriát (Észak-Kína), majd 1937-ben egész Kínát. Ezt követően pedig Hitlerrel szövetkezve a Csendes-óceáni területek megszerzésére és az USA legyőzésére készültek.

D O L G O Z A T :

• Gyarmatok
• Közel és Távol Kelet
• Kína és Japán