11. dolgozat: 11A Magyarország: 1918 - 1931

Beküldte Harmat Árpád Péter - sze, 01/15/2020 - 10:18

Magyarország a két világháború között (1918 - 1931)

A tananyag felépítése:

Őszirózsás forardalom
Tanácsköztársaság
Elenforradal Magyarországon és Horthy
Vörös terror, fehér terror, antiszemitizmus
Teleki Pál miniszterelnöksége
Bethlen István miniszterelnöksége

I. Az őszirózsás forradalom

A háború vége és a forradalom:

1.)Állapotok: A háború utolsó évére Magyarországon nagy lett a nyomor, az éhezés, a munkanélküliség és az elégedetlenség.

2.)A parlamentben két politikai tábor állt egymással szemben: a miniszterelnök, Tisza István vezette konzervatív tábor és a Károlyi Mihály gróf vezette ellenzék. A négy legfontosabb kérdés, amiben a két oldal közt vita volt, és amit az ellenzék követelt, a következő:

- a háborúból való azonnali kilépés

- a Monarchiától való elszakadás

- általános választójog bevezetése (a cenzusos helyett) és szabadságjogok

- földosztás a parasztoknak

3.)A Károlyi vezette ellenzék 1917 nyarán fogott össze, amikor 4 párt lépett koalícióra egymással: a szociáldemokraták, a polgári radikálisok (Jászi Oszkár), a Demokrata Párt és a Károlyi párt. Megalakították előbb a Választójogi Blokkot, majd 1918 őszén a Nemzeti Tanácsot.

4.)A forradalom: 1918 október 28-án tüntetések zajlottak Pesten, a lánchídon kisebb csata is kialakult a rendőrség és a tömeg közt. A tüntetők a Nemzeti Tanács hatalomra kerülését követelték. Október 29 és 31 közt a forradalom oldalára állt a rendőrség és a hadsereg egy része is. A katonák sapkájukon a királyi monogram helyére őszirózsát tűztek. Végül IV. Károly meghátrált és október 31-én kinevezte Károlyit miniszterelnöké. Tiszát pedig megölték a forradalmárok (ismeretlen katonák).

Az első magyar köztársaság (1918 október 31 - 1919 március 20.)

1.)A polgári kormány sikerei: A kezdetekben meghatározott 4 célt azonnal végrehajtották, vagyis az országot kiléptették a háborúból (belgrádi fegyverszünet 1918 nov. 13-án), kimondták a Monarchiától való elszakadást (1. számú néphatározat a független Magyar Népköztársaságról – 1918 nov. 16.), bevezették az általános választójogot, a polgári szabadságjogokat és törvényt hoztak a földosztásról is. Az ország élére egy több pártból álló koalíciós kormány került.

2.)A polgári kormány kudarcai:

1.Nem sikerült végrehajtani a földosztást, mert a birtokosok megtagadták földjeik feldarabolását. Csak maga Károlyi kezdte meg saját földjei szétosztását Kápolnán.

2.Az új rendszer nem tudta megoldani az országos nyomort, munkanélküliséget és éhezést.

3.Megerősödtek az országban a politikai szélsőségek: a szélsőjobboldaliak (nácik) illetve a szélsőbaloldaliak (kommunisták). A MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) és a KMP (Kommunisták Magyarországi Pártja) is 1918 novemberében alakult. Tüntetésekkel zavarták az ország működését. Károlyi mindkettő ellen fellépett, a kommunista vezetőket, például Kun Bélát le is tartóztatták.

4.Külpolitikai kudarcok: A cseh, román és szerb csapatok nem tartották be a belgrádi fegyverszüneti egyezményt és tovább törtek előre, magyar területeket elfoglalva. Az antant eltűrte a szabályszegést, a magyar kormány pedig kivonta sőt leszerelte erőit. Végül 1919 március 20-án az antant erők helyi parancsnoka, Ferdinand Vix egy jegyzékben utasította arra a kormányt, hogy adja át az ország területeit a Debrecen-Hódmezővásárhely vonalig.

A polgári kormány bukása:

Károlyi nem akarta elfogadni a Vix jegyzéket, így lemondását fontolgatta. Úgy tervezte, hogy a hatalmat a szociáldemokratáknak adja majd át. Ám a kommunisták megelőzték ebben és kijátszották: szövetségre léptek a szociáldemokratákkal és közzétették azt a hamis hírt, hogy Károlyi rájuk hagyta a hatalmat. Ezek után Károlyi valóban lemondott és külföldre menekült. Idehaza Kun Béláék kikiáltották a Tanácsköztársaságot!

II. A Magyar Tanácsköztársaság (1919 március 21. - augusztus 1.)

Új államszervezet létrehozása:

A végrehajtó hatalmat, azaz a kormány szerepét a Forradalmi Kormányzótanács töltötte be, melynek tagjai a népbiztosok (miniszterek) voltak. Elnöke: Garbai Sándor, vezetője Kun Béla külügyi népbiztos. A törvényhozó hatalom (parlament) szerepét a Tanácsok Országos Gyűlése látta el, a fegyveres karhatalmat 3 szervezet adta: a Vörös Hadsereg, a Vörös Őrség és a Szamuely Tibor népbiztos alatt szolgáló „Lenin fiúk” nevű szervezet. Egyetlen párt működhetett az országban, ez volt az állampárt: az SZDP (szociáldemokrata párt) és a KMP (kommunista párt) összeolvadásából létrejött Magyar Szocialista Párt.

I. A tanácsköztársaság jellemzői:

- Egypárt rendszer
- Diktatúra
- Kommunista elnyomás (terror)
- Erőszakos államosítás

II. A tanácsköztársaság sikerei:

Szociális intézkedések: 8 órás munkaidő bevezetése, béremelések, társadalombiztosítás kiterjesztése
Külpolitikai sikerek: egy nagy létszámú (200 ezer fős) proletár hadsereg felállítása után, a csehek kiűzése a Felvidékről. Ez volt az Északi hadjárat Bőhm Vilmos és Stromfeld Aurél vezetésével (1919 júniusa)

III. A tanácsköztársaság kudarcai:

Erőszakos államosítások zajlottak, vagyis köztulajdonba vették a bankokat, bányákat, boltokat, ipari vállalatokat, iskolákat. A tulajdonosoktól egyszerűen elvették ezeket a nép nevében.
Nem gondoskodnak a földtelen, vagy törpe méretű birtokokon nyomorgó parasztokról. A kommunisták terve a szövetkezetek létrehozása, de erre sem kerül sor.
Vörös-terror bontakozott ki: közel 600 olyan embert gyilkoltak meg Szamuely parancsára, akik kritizálták a kommunista diktatúrát. Véresen verték le a Kalocsa környéki parasztlázadást és a pesti Ludovika Akadémia tisztiiskolásainak felkelését is.

IV. Az összeomlás:

Clemenceau francia elnök és antantvezető először a Vix-jegyzéknél kedvezőbb határvonalat javasolt Kun Bélának, sőt a támadó román csapatok kivonására is ígéretet tett, ha a magyar seregek feladják a Felvidéket. Ebbe Kun Béla belement, ám Clemenceau becsapta: bár a magyarok kivonultak a Felvidékről, a románok nem mozdultak a Tiszától. Válaszul Kun Béla nagyarányú támadásra adott parancsot a románok ellen. A roham azonban sikertelen volt, sőt a román ellentámadás egészen Pestig jutott. A Tanácsköztársaság vezetése lemondott és elmenekült. 1919 augusztus 1-én véget ért a Magyar Tanácsköztársaság. (Kun Béla Moszkvába ment, ám 18 évvel később Sztálinnál kegyvesztett lett, amiért jó kapcsolatokat ápolt Trockijjal. Végül kivégezték: 1938-ban.)

III. Ellenforradalom Magyarországon és Horthy [link1]

Az ellenforradalom: Olyan hatalomváltás, mely a korábbi baloldali, polgári vagy kommunista berendezkedést hagyományos, konzervatív, nemzeti rendszerre cseréli.

A magyar ellenforradalom magját 1919-1921 közt azok a nemzeti-konzervatív erők alkották, akik a Károlyi vezette őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság ellen igyekeztek fellépni. Már a Tanácsköztársaság alatt voltak ellenkormányok pl. Károlyi Gyula aradi ellenkormánya, majd 1919 augusztusában Horthy Miklós állt az ellenforradalom élére. A Monarchia leszerelt tengernagya nemzeti hadsereget hozott létre és a Dunántúlon saját területet rendezett be. (Fővezérség, központja: Siófok.) Innentől három hatalmi tényező uralta az országot:

- Román hadsereg, mely megszállta hazánk nagy részét, és csak az antant utasításainak engedelmeskedett
- A budapesti átmeneti kormányok, melyek csak jelképes hatalommal bírtak (pl. Peidl Gyula és Friedrich István kormányai)
- Horthy Miklós vezette haderő, a Nemzeti Hadsereg

Horthy hatalomra jutása:

Bár az 1919 januárja óta tartó párizsi békekonferencia Magyarországgal is békeszerződést szeretett volna aláírni, nem akadt hazánkban törvényes és elismert államvezetés mely aláírhatta volna. Így az antant Magyarországra küldte George Clerk diplomatát, hogy kezdeményezze nálunk egy legitim rendszer kiépítését! Clerk Horthyhoz fordult, akivel alkut kötött: megígérte neki, hogy az antant kiutasítja hazánkból a román katonaságot és elismeri Horthy hatalomra kerülését, ha ennek fejében Horthy gondoskodik egy legitim magyar kormány és parlament létrehozásáról majd követeket küld a párizsi békekonferenciára! Az alku nyomán a románok 1919 novemberében távoztak, Horthy pedig ünnepélyesen bevonult Pestre, majd gondoskodott egy új kormányról és a választások kiírása után egy új magyar parlamentről is. (A választásokon a Kisgazda Párt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja győzött.) Ez az új parlament aztán 1920 januárjában kiküldte követeit - gróf Apponyi Albert vezetésével - a párizsi békekonferenciára!

Kormányzóvá választás: Magyarország államformája a király nélküli királyság lett. Oka: a baloldalisághoz kötődő köztársasági formát senki nem akarta, de a király személyében egyelőre nem tudtak megegyezni.

Az államforma kérdése:

A magyar parlament kezdetben ideiglenesnek tekintette azt az állapotot, hogy nincs király.
Az ország egy része a Habsburg családot legitimnek (törvényesnek) gondolta a trónra és a dinasztiából akart királyt hívni, ám az antant ellenezte a Habsburgok uralmát Magyarországon. (Legitimista párt)
Az ország másik része Európa valamelyik másik uralkodóházából hívott volna királyt. (Szabad királyválasztók pártja)
Egyre többen gondolták úgy, hogy egy személyben Horthynak kellene képviselnie a királyi hatalmat.

Horthyt végül 1920 március 1-én kormányzóvá választották és fél évvel később jogkörét kibővítve az uralkodói jogok egy részét is megkapta. Horthy 24 éven keresztül, 1944-ig volt kormányzó, mely idő alatt 12 kormány és miniszterelnök váltotta egymást. Ez volt a Horthy-korszak!

Horthy Miklós bemutatása, röviden:

Horthy Miklós magyar középbirtokos volt, aki egészen 50 éves koráig katonatisztként szolgálta a Monarchiát (és Ferenc Józsefet). Katonai pályafutása során tengernagy lett belőle és a Monarchia flottájának vezetője.
Az első világháború után hazatért Magyarországra, majd a tanácsköztársaság alatt az aradi és szegedi ellenkormányok tagja lett.
Ezt követően 1919 nyarán saját fővezérséget hozott létre a Dunántúlon, ahol eltűrte a fehérterrort is.
Később 1919 őszén alkut kötött az antant hatalmakkal, George Clerk követtel. Megállapodott vele: ha ő lehet az ország vezetője és kivonulnak a románok, akkor gondoskodik egy legitim magyar parlamentről és arról, hogy Magyarország kiküldje követeit a párizsi békekonferenciára!
Horthy Miklós az alku szerint 1919 november 16-án vonul be Budapestre, hogy átvegye a hatalmat.
Az alkut betartva Horthy kiküldte követeit Párizsba. Ugyan lemondott az Apponyi vezette küldöttség, ám Magyarország végül mégis aláírta a trianoni békeszerződést 1920 június 4-én!
Horthy Miklóst 1920 március 1-én választották meg Magyarország kormányzójává. Tisztségét egészen 1944 október 15-ig viselte.
A Horthy kort 5 dolog jellemezte leginkább: a revízionizmus, a konzervatív jobboldali nacionalizmus, a tekintélyuralom, a buzgó keresztényi vallásosság és a szigorú baloldal ellenesség - antiliberalizmus.

IV. Vörösterror, fehérterror, antiszemitizmus

Vörösterror: A vörös a kommuniszmus színe, így a vörösterror a kommunisták által végrehajtott elnyomás és vérengzést jelenti a tanácsköztársaság 133 napja alatt. Például a Lenin-fiúk, a vörös őrség és a vörös hadsereg elnyomása is ide tartozik. Kb. 500 halálos áldozata volt.
Fehérterror: A fehér, a konzervatív, királyság rendszerét pártoló erők színe, így a fehérterror a jobboldali, konzervatív és nemzeti erők fegyveres csoportjainak, az úgynevezett tiszti különítményeknek volt az erőszakhulláma. Célpontjaik a kommunista gyanús és zsidó származású lakosok voltak. Kezdetben, 1919 őszén Horthy még engedte ezeknek a szabadcsapatoknak a működését, később azonban elhatárolódott tőlük, majd 1920 őszén betiltotta tevékenységüket. Ám az 1919 és 1921 közti, két év alatt közel 2000 embert gyilkoltak meg a fehérterror önkényeskedő fegyveresei. Antiszemitizmus: olyan irányultság, mely a zsidó lakossággal szemben ellenérzéseket, negatív megkülönböztetést, sőt néha erőszakosságig fajuló gyűlöletet takar.
Az antiszemitizmus: Zsidógyűlöletet jelent. (A szó eredete: anti = ellen, szemitia/sémi = zsidó) Okai hazánkban 1919 után szerteágazóak: Egyrészt a tanácsköztársaság nagy számú zsidó vezetője volt az oka, akik miatt 1919-1920 után hazánkban sokan fordultak a zsidók ellen. Másrészt a lakosság egy része 1919 után a zsidókat okolta a háborúért és az azt követő nyomorért, illetve sokan úgy gondolták, hogy a lakosságot kivéreztető kommunisták illetve liberálisok is mind zsidó származásúak (vallásúak).

V. Az első Teleki kormány

Az első Teleki-kormány (1920-1921):

Az első világháború illetve a forradalmak után, gróf Teleki Pál 1920 nyarán kezdődő rövid miniszterelnöksége hozta el a konszolidációt. (Konszolidáció = gazdasági, politikai megszilárdulás és rend kialakulása) Magyarországon kialakult a Horhy-korszak stabilitása, melynek 24 éven keresztül

A Teleki kormány, alig 9 hónapos működése során 5 fontos intézkedést hozott:

Elrendelte a fehérterror tiszti különítményeinek feloszlatását. (Teljesen nem valósul meg csak 1922 -re)
Beiktatta a Numerus Clausust (1920/XXV. tc.). Numerus clausus = zárt szám. Lényege: Az első antiszemita törvényként azt rögzítette, hogy a magyar egyetemeken minden etnikum olyan arányban tanulhat tovább, amilyen arányban a lakosságot alkotja. Zsidó ellenes volt, mert egyedül a zsidók képviselték magukat nagyobb arányban az egyetemeken. Miközben a lakosságnak csak 5-6% -a volt zsidó, addig az egyetemeken 10-11% -ban tanultak és a lakosság diplomásainak 22% -a tartozott az izraeliták közé.
Rend törvény megalkotása: törvényen kívül helyezte a kommunistákat és pártjukat (1921/III. tc.)
A Vitézi Rend létrehozása. A Horthyt korábban fegyveresen is támogatók körét vették fel kezdetben. Vitézzé avatták őket, használhatták nevük előtt a "vitéz" kifejezést és kaptak vitézi birtokot is. A Vitézi Rend megalakulását 1920 augusztus 10-én egy miniszterelnöki rendelet tette hivatalossá.
Földreform törvény (1920/XXXVI.) Nagyatádi Szabó István kisgazda pártvezér dolgozta ki. Összesen 0,4 millió paraszt kapott földet (1,2 millió holdat osztottak szét) Célja a hatalmas paraszti réteg lecsendesítése és Horthy mellé állítása volt.

Királypuccsok:

Magyarországon 1919 és 1921 közt még megosztott volt a lakosság abban, hogy ki legyen hazánk új uralkodója. Két párt létezett ezen a téren: legitimisták, akik szerint IV. Károlynak kell visszatérnie a trónra és a szabad királyválasztók, akik más országból hívtak volna uralkodót, vagy nemzeti királyt akartak keresni! Teleki inkább legitimista volt. IV. Károly látva, hogy sokan támogatják, elhatározta, hogy visszatér Magyarországra és ő lesz az ország uralkodója újra. Kétszer próbálkozott a hatalomra kerüléssel:

királypuccs: 1921 márciusában IV. Károly Budapestre utazott, ám miután a környező országok és az antant tiktakozni kezdtek, Horthy elutasította hatalomátvételi szándékát
királypuccs: 1921 októberében a király Ausztriából Sopronba repült, majd ott híveiből ellenkormányt nevezett ki, majd néhány száz emberével megindult Pestre. Horthy azonban katonákat mozgósított és a budaörsi csatában legyőzte.

A királypuccsok következményei: megalakul a Kisantant (1921 június), és a magyar országgyűlés kimondja a Habsburg-ház trónfosztását (1921 végén)!

VI. A Bethleni konszolidáció (1921-1931)

Bethlen miniszterelnöksége (1921-1931): Bethlen István kormányfő legfőbb célja: megerősíteni az országot. Baloldal: olyan eszmék összessége, melyek demokratikus néphatalmat és a régi rendszer megváltoztatását célozzák. Ide tatozik a kommunizmus, szocializmus, szociáldemokratizmus.

A Bethleni konszolidáció három eleme:

Politikai konszolidáció: a konzervatív-nemzeti-keresztény erők, gazdag birtokos rétegek hatalmának megszilárdítása, a baloldali erők visszaszorítása
Gazdasági konszolidáció: az ország gazdaságának megerősítése, konszolidálása
Külpolitikai konszolidáció: kitörni a nemzetközi elszigeteltségből és előkészíteni a revíziót.

Politikai konszolidáció:

Sztrájkok leállítása: Az ország működőképessége érdekében Bethlen megakadályozta a további sztrájkokat. Kiegyezett a asztrájkokat szervező szociáldemokratákkal: engedélyezi működésüket, vagyis nem lesznek betiltva mint a kommunisták, ha ennek fejében nem sztrájkolnak és tüntetnek. Ez volt a Bethlen-Peyer paktum (1921 dec.22)
Új, erős kormánypárt szervezése: Bethlen erős, leszavazhatatlan kormánypártot akart, így megszerezte megának a Nagyatádi Szabó István vezette, rivális Kisgazda Pártot. Belépett közéjük, majd híveit is erre biztatta és egyesítette korábbi pártjával (KNEP). Az új párt neve: Egységes Párt lett, vezetője. Bethlen.
Új választási rendszer: Az új, 1922-ben teremtett választójogi rendszer egészen 1938-ig érvényben maradt. Visszaállította az 1918 előtti kétkamarás parlamentet, ahol van felsőház is, mely jóváhagyja vagy elutasítja az alsóház törvény-javaslatait. Tagjai a Horthy-kor támaszai: főrendek, egyházi vezetők, a kormányzó kinevezettjei. Az új választójogi törvény (1925/XXVI.) műveltségi és nemzetiségi cenzust írt elő, amivel kiszűrte a legszegényebbeket és a nemzetiségeket. (csak az szavazhatott, aki 10 éve magyar állampolgár). Amellett bevezette a választókörzetek 80% -ánál a nyílt szavazást. (választási törvények: ITT)

Gazdasági konszolidáció: Lényege: megerősíteni Magyarország gazdasági-pénzügyi helyzetét.

Népszövetségi kölcsön felvétele (1923). Összege 307 millió aranykora, 20 évre.
Létrehozták a Magyar Nemzeti Bankot (1924), mely a korona helyett 1927-ben bevezette a pengőt!
Jelentős iparfejlesztés zajlik 1926 és 1929 közt, melynek eredményeképp húzóágazat lesz a konzervipar, gépgyártás és textilipar.
A fellendülés lehetővé tette, hogy sziociális törvények is szülessenek: például kaialkul a betegbiztosítás rendszere.

Külpolitikai konszolidáció:

Magyarország felvétele a Népszövetségbe: 1922. Ezzel az első világháborúbeli vereségünk után újra a nemzetközi fórum tagjai lettünk.
1924-es olasz-magyar örökbarátsági szerződés
Erős reviziós politika kezdetben olasz támogatással. Megalakul a Magyar Revíziós Liga (Herczeg Ferenc)

Bethlen bukása (1931)

Bethlen Nem tudta megoldani a világválság okozta problémákat: a hatalmas munkanélküliséget, inflációt és az eladhatatlanul felszaporodott óriási gabona-készleteket.
Óriási tüntetések kezdődtek. A legnagyobb: 1930 szeptemberében az SZDP szervezésében zajlott (150 ezer résztvevővel)
Végül Bethlen 1931 augusztusában lemondott. Helyette egy évre Károlyi Gyula lett a miniszterelnök