Az első világháború második fele és békekötései

A keleti front:

Oroszország ugyan betört Kelet-Poroszországba. A váratlan támadás miatt hátráló német erők élére ekkor került Paul von Hindenburg tábornok és „jobb keze” - hadműveleti főnöke - Erich Ludendorff. Az idős de nagyon tehetséges tábornok 1914 őszén kettős győzelmet aratva állította meg az oroszokat, így előbb Tannenbergnél (1914.aug.28-30) majd a Mazúri tavaknál (1914.szept.6-15) könyvelhetett el diadalt.

Később, 1915-ben Galíciában (ma Lengyelország) a gorlicei áttöréssel a központi hatalmak visszaverték a cári csapatokat. Premysl vára orosz kézre kerül (100 ezer elesett osztrák-magyar katona). Az oroszok második nagy előretörése – a Bruszilov offenzíva – 1916 júniusában indult és újra nagy győzelmeket hozott. Ám Oroszország kimerült a harcokban és többé nem tudott sikereket elérni.

Itáliai front: 

Az itáliai fronton az Isonzó folyó mentén hosszú állóháború alakult ki az olasz és osztrák-magyar hadseregek közt. Összesen 11 isonzói csata zajlott 1915 júniusa (1. isonzói csata) és 1917 augusztusa között. A csaták közül a hatodik isonzói csata részeként 1916 augusztusában a doberdói csata volt a legjelentősebb. A két oldalon összesen 100 ezer halott. Olasz győzelem. Majd az elkövetkező évben 4 nagy olasz támadást ver vissza az osztrák-magyar haderő.

Balkán front:

A Balkánon a Monarchia csak 1915-re tudta legyőzni Szerbiát. A megvert szerb hadsereg maradékát, 150 ezer katonát a görögországi Korfu szigetére menekítette az antant flottája 1915 decemberében. Közben Románia megegyezett az angolokkal (nekik ígérték Erdélyt) így 1916 augusztus 27-én megtámadta Erdélynél Magyarországot. Válaszul Erdélybe indult Erich von Falkenhayn tábornok német - ostrák serege, mely 1916 szeptember 10-én megállította és legyőzte a románokat, majd október 4-én August von Mackensen teljesen visszaszorította őket Romániába. 1916 december => a németek bevonulnak Bukarestbe. Románia megadja megát: fegyverszünet: 1917 dec.9 (Bukaresti béke: 1918 május 7.) 

Az angolok közben 1915-ben a törökországi szorosoknál Gallipolinál indítottak támadást. Itt súlyok harcok után 1915 őszére központi hatalmak győztek. Az antant erőit 1915 végén a görögországi Thesszalonkibe vitték, ahol újabb balkáni frontot nyitottak.

Harc a tengereken:

Németország 1915 februárjában korlátlan búvárhajó harcot hirdetett az Antant hatalmak ellen. Három és fél év alatt 5 ezer hajót süllyesztettek el. A háború egyetlen nagyobb tengeri csatája Dánia partjainál zajlott, ez volt a Jütlandi csata 1916 május 31.

A háború első felének mérlege:

• 1.) A Monarchia kimerülése: Az 1917-es esztendőre a Monarchia gazdasága teljesen kimerült és az antant tengeri blokádja miatt Németországban is visszaesés kezdődött. Ferenc József 1916 november 21-én meghalt. A trónon IV. Károly követte (testvérének unokája) Három fronton harcoltak a Monarchia katonái: keleti (Galícia), Olasz front, Balkán. A Monarchia hadseregének vezérkari főnöke: Franz Conrad von Hötzendorf volt 1917 március 1-ig, majd helyére a magyar Arz Arthúr lépett. Közben az osztrák-magyra flotta is bevetésre került: Horthy Miklós kapitány győzött az ottrantói csatában. 1918 februárjában a flotta vezetője lett (mint ellentengernagy)
• 2.) Az USA hadbalépése: A fő változások: egyes amerikai hajók elsüllyesztése miatt az USA hadba lépett az antant oldalán, ami ellensúlyozta Oroszország kilépését! Ok: távirat-botrány + hajó elsüllyesztése. Arthur Zimmerman német külügyminiszter Mexikót az USA megtámadására biztatta. A távirat brit, majd amerikai kezekbe került. Hajók: német tengeralattjárók süllyesztették el a Lusitania brit hajót 127 amerikai utassa (1915 május 7.), majd 1916 áprilisában a Sussex brit teherhajót is megtorpedózták. Az amerikai kongresszus 1917 április 6-án szavazza meg a hadbalépést. Az oroszok az ottani forradalom miatt kötöttek különbékét.
• 3.) A hátországok gondjai: Nagy jelentősége lett a haditermelésnek, a propagandának és cenzúrának.
• 4.) Új fegyverek a háborúban: harci repülők, harckocsik, tengeralattjárók, csatahajók, mustárgáz, gépfegyverek. Vadászgépek: Manfred von Richtoffen "vörös báró" 80 légipárbajt nyert meg (gépe: Albatros D.II.)

A fordulat éve: 1917

• Az USA 1917 tavaszán lépett a háborúba és még ugyanezen évben 2 millió katonát küldött a nyugati frontra. Ez a hatalmas haderő kivédte a németek 1918 tavaszán indított német offenzíváját. Az ellentámadás 1918 augusztusában pedig áttörte a németek vonalait. Az oroszok kilépését bőségesen ellensúlyozta az USA megjelenése.
• Az itáliai fronton a caporettói áttörés, osztrák előretörést jelentett (1917 október 24), de rögtön nagy olasz ellentámadás indult.
• A nyugati fronton 1918 márciusában még a németek indítottak nagy támadást Amiensnél, de Ferdinánd Foch vezetésével 1918 augusztus 8-án, a németek fekete napján az antant sikeres ellentámadást kezdett. Áttörtek a németeken.

A központi hatalmak összeomlása: 1918

1.)Az itáliai front 1918 októberében omlott össze, miközben kapitulált Bulgária és Törökország is. A Thesszalonikiben állomásozó antant csapatok 1918 szeptemberében a Balkánon keresztül Magyarország határai felé indultak.

2.)Fegyverszünetek: A Monarchia 1918 november 3-án Padovában írt alá fegyverszünetet, Magyarország november 13-án Belgrádban, Németország pedig 1918 november 11-én a compiegnei erdőben.

Dátumok:

• 1914 június 28 => Ferenc Ferdinánd meggyilkolása
• 1914 július 28 => Az I. világháború kitörése (Osztrák hadüzenet Szerbiának)
• 1914 augusztus 4 => Németország megtámadja a franciákat
• 1915 => Gorlicei áttörés és Premysl eleste
• 1915 => Gallipoli megtámadása
• 1916 => Somme -i és Verduni csata
• 1917 április 6 => Az USA belép a háborúba
• 1918 március 3 => Breszt-Litovszki béke, az oroszok kilépnek a háborúból
• Fegyverszünetek: 1918 november 3, 13. => padovai és belgrádi fegyverszünet, 1918 nov.11 => Compiegnei fegyverszünet
• 1918 november 11. => Az első világháború háború vége (compegnei fegyverszünet Franciaországban)

Személyek:

• Uralkodók a háború alatt: Anglia: V. György, Németország: II. Vilmos, Oroszország: II. Miklós, Monarchia: Ferenc József
• Enökök: Franciaország: George Clemenceau
• Tábornokok: Ferdinánd Foch (antant főparancsnok), Paul von Hindenburg (német főparancsnok), Franchet d'Esperey, Alekszej Bruszilov, Erich von Falkenhayn, August von Mackensen, Franz Conrad von Hötzendorf (OMM)

Csaták:

• Marne -i csata,
• Somme, Verdun
• Tannenbergi csata,
• Mazúri tavak csatája,
• Premysl ostroma,
• Bruszilov offenzíva,
• Doberdói csata, 
• Gallipoli csata,
• Jütlandi csata,
• Amiensi csata,

A párizsi békekonferencia:

1.)A győztes nagyhatalmak vezetői  - Georges Clemencau, Lloyd George, Vittorio Orlando és Woodrow Wilson - 1919 január 18-án nyitották meg a párizsi békekonferenciát, hogy az öt vesztes ország számára előírják a büntetéseket.

2.)Befolyásoló szempontok:

a)Az USA a népek önrendelkezési jogát akarta érvényesíteni. Még 1918 januárjában 14 pontba foglalta elveit, melyek a szabad kereskedelmet a Népszövetség felállítását és a nemzetiségi alapon történő határkijelöléseket kezdeményezték. Ám nem vették figyelembe az amerikai szempontokat, így Wilson a németekkel megkötött béke után 1919 nyarán el is hagyta a tárgyalásokat. (A Népszövetséget azért létrehozták, mint a béke őrét.)

b)Fontos befolyásoló szempont volt a franciák azon szándéka, hogy ne legyen többé erős dunai monarchia a Kárpát-medencében.

c)Lényeges volt a háború alatt megkötött titkos alkuk teljesítése is: Romániának Erdélyt ígérték, Olaszországnak Tirolt.

d)A területi rendezésnél arra törekedtek, hogy a győztesek gazdagodni tudjanak bizonyos régiókkal, (melyeket a vesztesektől vesznek el), illetve jóvátétel fizetésre kényszerítsék a veszteseket.

A békeszerződések:

1.)Összesen 5 békeszerződést kötött az antant: Németországgal, Ausztriával, Bulgáriával, Magyarországgal és Törökországgal. Mindegyik három részből állt: területek elcsatolása, jóvátétel kiszabása, haderő korlátozása.

2.)Németország elvesztette gyarmatait (Afrikában), illetve elvesztette Elzász-Lotaringiát, Poroszország egy részét, a Saar-vidéket (1935-ig) és Danzigot. A Rajna vidék demilitarizált övezet lett (1936-ig). (70 ezer km2 –t vettek el a németektől.)

3.)A Monarchia felbomlásával új államok születtek: Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia. Illetve további új országok jöttek létre Kelet-Európában, így Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Finnország.

4.)Magyarországtól elvették területének kétharmadát,így bennünket sújtott a legszigorúbb büntetés.

4.)Bulgária és Törökország is jelentős területeket vesztett, de Törökország nem fogadta el a békét, mely gyarmatai mellett saját területeiből is sokat elvett volna. 1923-ben elérte egy számára méltányosabb új béke aláírását.

Európa új rendje:

A háború után a vesztes Németország jelentős gazdasági válságba került, amit súlyosbított a rá kiszabott magas jóvátétel is. Mivel ez az állapot megbénította a világkereskedelmet,  az USA különböző pénzügyi segítségekkel kezdte támogatni a németeket. (Pl.: Dawes terv – 1924). A támogatásoknak köszönhetően Németország képes lett kifizetni jóvátételeit Angliának és Franciaországnak, akik így tudták törleszteni háborús hiteleiket az amerikaiak felé.

A trianoni békekötés

I. A békekonferencia:

• Az első világháborúban vesztes 5 országgal külön-külön kötöttek békét a győztes antant hatalmak. Így külön békeszerződés született Németországgal, Ausztriával, Bulgáriával, Magyarországgal és Törökországgal. Az öt békeszerződést Párizs környékén, 5 helyszínen írták alá! Velünk magyarokkal Versailles egyik épületében, a Nagy-Trianon kastélyban született meg a békeszerződés.
• A trianoni béke döntnökei a francia, angol és olasz vezetők voltak: Georges Clemenceau (Klemanszó), Lloyd George és Vittorio Orlando.
• A békekonferencia 1920 január 15 és 1920 június 4 közt foglalkozott Magyarországgal. Közben az eredeti magyar békeküldöttség, - melynek gróf Apponyi Albert volt a vezetője, és fő tagjai gróf Bethlen István illetve gróf Teleki Pál voltak - lemondott (május 19-én), így a békeszerződést új küldöttek írták alá: Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter
• A trianoni béke aláírásának napját, JÚNIUS 4-ÉT a Nemzeti Összetartozás napjának nyilvánította 2010-ben az országgyűlés.

1920 június 4.

II. Az antant döntését befolyásoló tényezők:

A szigorú büntetésre ösztönző körülmények:

1. Az első világháború alatt Románia egy alkuban elérte, hogy az antant oldalűára állása esetén megkapja majd Erdélyt
2. A környező, újonnan megalakuló kisállamok - mint Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia - antant-barát országokként befolyásolták Francaiországot és Angliát, és elérték, hogy a nyugat nekik kedvezzen. Hálából megalakították 1921-ben a Kisantantot.
3. A magyarországi tanácsköztársaság miatt bizalmatlanság alakult ki hazánkkal szemben nyugaton
4. A nyugati nagyhatalmak nem akartak egy rájuk veszélyes erős központi monarchiát, mint amilyen az Osztrák-Magyar Monarchia volt.

A magyar küldöttség két legfőbb érvei az enyhébb büntetés mellett:

1. Hazánk egy nagyobb birodalom részeként nem volt önálló döntéshozói pozícióban a világháború alatt, így nem lehet szigorúan súlytani mindazon politikáért, amit Ausztria képviselt.
2. A magyar népesség kárpát-medencei eloszlása ősidők óta eléri a Kárpátokat, így az új határoknak ezt figyelembe kell vennie. Ezt bizonyította Teleki hyíres "vörös térképe", melyen pirossal jelezték a magyarlakta részeket.

III. A magyar békeszerződés:

A magyar békeszerződés három részből állt, mint a többi békekötés: területi változások (új határok rögzítése), jóvátételi bírság kiszabása és haderőnk csökkentésének elrendelése. A területi változások lényege az volt, hogy hazánk 282 ezer km2-es területét 93 ezerre csökkentették, és ezzel lakosságszáma is 18 millióról 7,5 millióra csökkent! Összesen 3,2 millió magyar rekedt az új határokon kívülre. Hadseregünk maximum 35 ezer fő lehetett és nagy jóvátételi bírságpt szabtak ki ránk, melynek összegét később határozták meg. Az összeg 1923-ban 200 millió aranykoronában lett megállapítva!

A területi rendezés részei:

Felvidék => Csehszlovákiához került

Erdély => Romániához került

Délvidék => Szerb-horvát-szlovén királysághoz került

Burgenland => Ausztriához került

A béke egyéb részei: A jóvátétel összegét csak 1923-ban határozták meg, mégpedig 200 millió aranykoronában, amit 20 év alatt kellett kifizetnünk. Ám ebből végül csak 30 milliót fizettünk ki, mert 1929-ben a kezdődő világválság miatt elengedték a többit! Haderő korlátozás: maximum 35 ezer lehetett hadseregünk létszáma, és nem lehettek tankjaink, repülőgépeink és nagyobb ágyúink.

A békeszerződés hatásai:

1. A Magyar Királyság területe 282 ezer km2 -ről 93 ezer km2 -re csökkent, lakossága pedig 18,2 millióról 7,6 millióra! Elvették országunk kétharmadát és határainkon kívülre került 3,2 millió magyar.
2. Elvesztettünk természeti kincseink, fa, só vasérc területeink legtöbbjét.
3. Átalakult és torzult lett közlekedési hálózatunk.
4. A magyarság sértett és sebzett módon vette tudomásul a békediktátumot, 1920 június 4 gyásznap lett hazánkban. A korszak jelmondata így hangzott: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország" A trianoni béke aláírásától kezdve 24 éven keresztül (Horthy-korszak) minden megtett a magyar állam a revízióért, azaz a diktátum megváltoztatásáért. Ez a törekvés sodorta hazánkat a 30-as években Hitler oldalára.

A békeszerződés megváltoztatására tett kísérlet:

Az Ausztriának átadandó Burgenland esetében Prónay Pál vezetésével a szabadcsapatok  (Héjjas Iván, Friedrich István, illetve Ostenburg-Moravek Gyula különítményei) megakadályozták Sopron elcsatolását! A kormányzat hallgatólagos jóváhagyásával feltartóztatták a terület átvételére készülő osztrák csendőrséget. 1921 október 4 –én Prónay Pál Felsőőrött „alkotmányozó nemzetgyűlést” rendezett, amely Nyugat-Magyarországot Lajtabánság néven önálló tartománnyá kiáltotta ki. Az antantbizottságok felügyelete mellett 1921 december 14-16 –án megtartott népszavazáson Sopron lakosságának 72,8% -a Sopron környéki lakosságának pedig 45,6% -a, tehát a megkérdezetteknek együttesen mintegy kétharmada a Magyarországhoz tartozás mellett szavazott. A város és környéke így – az enyhe német többség ellenére – továbbra is magyar terület maradt. A nemzetgyűlés ezért a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront.

D O L G O Z A T :  E L S Ő . V I L Á G H Á B O R Ú  2.  F E L E

Közép-Európa átalakulása

I. A régi birodalmak bukása új államok születése:

1.)Négy császár bukott meg az első világháború végén: a német, az osztrák, az orosz és a török uralkodó. Ráadásul egy nagy birodalom is megszűnt: az Osztrák-Magyar Monarchia.

2.)Kelet-Európában új országok születtek. Ezek közül a legnagyobb változáson Lengyelország és Románia esett át. Lengyelország hatalmas területeket kapott az orosz síkságon, Románia pedig Erdéllyel, Besszarábiával és Bukovinával gazdagodva kétszeres méretűre duzzadt. A lengyelek még Oroszországgal is sikeres harcot tudtak vívni Josef Piludski marsall vezetésével. Megszületett a korábban sosem létező Csehszlovákia is Tomas Masaryk és Eduard Benes vezetésével. A három baltikumi állam (Észt, Lett Litván) és Finnország az orosz elnyomás alól felszabadulva lettek önállóak. Létrejött a Szerb-horvát-szlovén királyság is, melyből 1929-ben lett Jugoszlávia. Az új államok létüket jórészt az antantnak köszönhették, így 1921-ben hárman közülük magyar és osztrák ellenes szövetséget hoztak létre az antantot támogatva. Neve: Kisantant lett. (Tagjai: Csehszlovákia, Románai, Jugoszlávia)

3.)Németország átalakulása: A háború utolsó napjaiban, Németországban egy rövid forradalom lemondásra kényszerítette II. Vilmos császárt. Weimarban új alkotmány született: Németország köztársaság lett. (Weimeri Köztársaság) Vezetése szociáldemokrata kezekbe került. Az új elnök Friedrich Ébert lett. A kormány keményen fellépet a kommunistákkal szemben és sorra elfojtotta felkeléseiket: A Spartacus Szövetség felkelését (1918), a Bajor Tanácsköztársaságot (1919) és a Ruhr vidéki munkásfelkelést (1920).