A dualizmus korának vége és a századforduló

Beküldte Harmat Árpád Péter - sze, 11/13/2019 - 07:49

A dualizmus korának vége és a századforduló

Főbb problémák a századfordulón:

Balkáni helyzet: Monarchia terjeszkedése, okkupáció, annexió Boszniában. következmény: rossz viszony Szerbiával és Olaszországgal. Okkupáció = egy terület katonai megszállása, annexió = a megszállt terület beillesztése az anyaország közigazgatásába.
Megalakulnak az első baloldali pártok. Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP): 1890-ben jön létre, csatlakozik a II. Internacionáléhoz. Fő célkitűzése: az általános és titkos választójog. Ám a másik két problémával a föld-, és nemzetiségi kérdéssel nem foglalkozik.
Új politikia irányzat is születik: Katolikus Néppárt: 1895. Ezen belül erős a keresztényszocializmus Prohászka Ottokár püspök vezetésével
Parlamenti - kormányzati válság: 1903 és 1906 között

Kormányzati válság (1905):

A századfordulón a közjogi kérdések, vagyis az Ausztria-Magyarország közti viszony kapcsán komoly belpolitikia viták zajlottak a magyar parlamentben. Ezek 1896-ban az országos milleneumi ünnepségek idejére abba maradtak, ám utána újra fellángoltak.

Amikor a kisebbségben lévő parlamenti ellenzék megbénítja az országgyűlés működését, az úgynevezett "agyonbeszéléssel", obstrukciónak nevezzük. Vagyis: addig szólalni fel folyamatosan - egymásnak adva a szót - míg a törvény megszavazása lehetetlenné válik. Amikor vita lett a haderő törvényről és az ellenzék csak akkor akart belemenni a haderőfejlesztésbe ha a közös hadsereg magyar jellegűbb lesz, megbénították a parlament munkáját. Válaszul a kiegyezést pártoló többség Tisza Kálmán fiát Tisza István választotta miniszterelnökké, aki új házszabályt dolgozott ki. Ez tiltotta az obstrukciót. Elfogadása a "zsebkendőszavazással" történt: adott jelre (a házelnök elejtette zsebkendőjét) megszavazták. Az ellenzék tört-zúzott az ülésteremben.

Koalíciós válság 1905-1910: 1905-ben olyan pártok győztek a választásokon, melyek tagadták a kiegyezés létjogosultságát. Ferenc József nem volt hajlandó elfogadni győzelmüket, és egy saját maga által választott kormányt nevezett ki Fejérváry Géza vezetésével. Magyarországot 1 éven keresztül egy császár által kinevezett és törvényes nem választásokon nyert kormányzat vezette. Ez volt az úgynevezett "darabont-kormány". Végül a függetlenséget követelők meghátráltak és kénytelenek voltak elfogadni a kiegyezés eszméjét. Ekkor kormányra kerülhettek (Wekerle Sándor kormány).

Tisza István - korszak: 1910-ben új párt került az ország élére, ez volt a Nemzeti Munkapárt, Tisza István vezetésével. Az új kormányzópárt három legfőbb jellemzője:

Konzervativizmus
Császár és Monarchia - hűség
A cenzusos választójog védelme és az általános választójog elutasítása

Tisza Kálmán fia, Tisza István előbb házelnök lett, majd később, 1913 és 1917 közt másodszor is miniszterelnökként vezette hazánlat. Házelnökként nevéhez fűződik a véderőjavaslat megszavaztatása, melynek révén a balkáni háborúk alatt megerősödött a Monarchia hadserege. Tisza politikája a kiegyezés teremtette dualista államot védte, ennek érdekében még a nemzetiségekkel is megpróbált jobb viszonyt kialakítani. A háború küszöbén azonban három feszültség alakult ki az országban, melyeken nehezen tudott úrrá lenni: