12a tananyag

12a tananyag

Könyv: I-es jelű

1. óra: Állattenyésztési alapfogalmak:

2. óra: Értékmérő tulajdonságok:

3 óra: Külső és belső értékmérők fogalmak. Tejtermelő képesség és annak befolyásoló tényezői

Dolgozat jön!

DOLGOZAT: szeptember 24 => Soroljon fel és fejtsen ki 4 állattenyésztési alapfogalmat; írja le mit jelentenek a küls és belső értékmérők és hozzon ezekre példákat

Hústermelő képesség

A hústermelő képességet a hízlalási és vágási eredmények határozzák meg. Mennyiségi mutatók, minőséghi mutatók.

A felsorolt mutatók közül kiemelkedik a takarmány-értékesítő képesség, mely azt fejezi ki, hogy egységnyi termék (1 kg hús, 1 l tej, vagy 1 db tojás) előállításához mennyi takarmányt használ fel az állat. Jellemzően a sertés hizlalásban 2,5-3,5 kg takarmány kell 1 kg testtömeg előállításához.

A húsminőséget műszeresen és vizuálisan is mérik. Fontos a csont-hús arány, a zsír-hús arány, márványozottság.

Tojás és gyapjútermelő képesség:

A tojástermelés esetében kiemelt fontosságú tulajdonságok:

• Perzisztencia: a tojástermelés periódusának hossza
• Intenzitás: a tojásrakási ciklusok száma, a köztül lévő idő
• Mennyiségi mérőszám: éves tojástermelés. tyuk esetében 280-300 db/év átlagosan

Október 8.

Növényrendszertan, Linné, nyitva és zárvatermők, egy-, és kétszikűek

D O L G O Z A T : Tejtermelő és hústermelő képesség + növényrendszertan

TALAJTAN

A talaj fogalma: Talajnak nevezzük a szilárd földkéreg legfelső, laza és termékeny takarórétegét. A növénytermesztés szempontjából legfontosabb jellemzője az, hogy a termesztendő növényeket a fejlődés ideje alatt képes vízzel és tápanyagokkal ellátni.

A talaj kialakulása: A talaj kőzetekből alakult ki, mely kőzetek az időjárás elemeinek hatására felaprózódtak és átalakultak az úgynevezett mállás folyamata során. Ezt követte a talajképződés biológiai folyamata, mely a különböző mikroorganizmsok talaj-alakító tevékenységét jeletette.

Fizikai mállás: Ennek során a kőzetek a hőmérséklet ingadozására valamint a szél és a víz hatására felaprózódnak.

Kémiai mállás: Az a folyamat, amikora kőzet az áramló vízzel és az abban oldott anyagokkal kémiai reakcióbalép és elbomlik.

A talajképződés biológiai folyamatai:

Ennek során alakul ki a termőtalaj a kőzettörmelékből. Humusz: a lebontott szerves anyagoknak, valamit a lebontásban részt vevő mikroszervezetek váladékainak és elhalt tömegeinek együttese. Egyszerűbben: a talajba jutott növényi maradványokból származó szerves anyagok összessége. A humusz kialakulásában döntő szerepe van a talajban lévő baktériumoknak, gombáknak és algáknak. Ezek mellett a talajban élő különböző állatok (giliszták, bogarak, rágcsálók) javítják a talaj minőségét.

A talaj tulajdonságai:

Fizikai tulajdonságok: A fizikai tulajdonságokat meghatározza a "mechanikai összetétel". Ennek lényege: hogy a különböző nagyságrendű szilárd részecskék milyen arányban találhatóak a talajban. Osztályzás:

• durva kavics, kőtörmelék (200 mm - 20 mm)
• finom tömelékes talaj (20 mm - 2 mm)
• durva homok (2 mm - 0,2 mm)
• finom homok (0,2 mm - 0,02 mm)
• iszap (por 0,02 - 0,002 mm)
• agyagos talaj (0,002 mm alatt)

A talaj szövete: A talaj alkotó részecskék egymáshoz való illeszkedésének módját  és a köztük lévő üregek nagyságát jelenti. 

A 9. - 10. tanóra (október 07)

Talajtípusok (IV. könyv 45. oldal) - 9 típus

Barna erdőtalaj: Hazánkban a termőterületek egyharmada tartozik ide. Jellemzően a Dunántúl talajtípusa. Lúgos, enyhén savanyú talajtípus. Leginkább a rozs, burgonya, vöröshere, másodsorban a búza, kukorica, cukorrépa termeszthető rajta. 

Csernozjom talaj: Magyarországon a művelhető területek egynegyede tartozik ide, főleg a Tisza mentén, a Dél-Alföldön jellemző. Kémhatása közömbös, vagy gyengén lúgos, humusz-tartalma: 3-4%. Mindenfajta növény termeszthető benne. 

Szikes talajok: A magyarországi talajok 10% -a szikes. Jellemzője a rossz vízgazdálkodás. Főleg a Kiskunságban fordul elő, illetve a Hortobágyon, a Kőrösök vidékén. 

Talajjavítási módszerek LINK

Talajjavításnak (meliorációnak) tekintjük az olyan kémiai, biológiai, fizikai vagy vízszabályozási beavatkozásokat, amelyek a talaj egyes tulajdonságait javítva fokozzák a növénytermesztés hatékonyságát. A talajok javításához különböző fizikai (más szóhasználattal: mechanikai), kémiai és biológiai módszereket lehet alkalmazni.

• 1. Altalajlazítás (vagy mélylazítás): a tömődött, vizet záró réteg fellazítása forgatás nélkül.
• 2. Talajcsövezés (vagy drénezés): a talajra került és a talajban felhalmozódó vízfelesleg elvezetése, a mélyebb rétegekben létesített elszívórendszer (drénhálózat) segítségével.
• 3. Lecsapolás. A káros víztöbblet eltávolítása megfelelő felszíni csatornarendszerrel.
• 4. Mélyforgatás.
• 5. Homokrónázás
• 6. Altalaj-trágyázás

Kémiai talajjavítás

A kémiai talajjavítás fogalomkörébe tartoznak a talaj kedvezőtlen kémiai tulajdonságainak megszüntetésére, jobbá tételére irányuló eljárások. A cél: a talaj kémhatásának javítása, vagysi a savas (savanyú) talajok PH értékének növelése különböző meszes eljárásokkal.

• Meszezés
• Meszes altalaj terítés
• Gipszezés

Biológiai talajjavítás

Külöböző előveteményekkel történik (pl pillngósok gyomtanalítanak) vagy úgynevezett zöldtrágyázással. Ekkor a talajon hagyott növényeket a talajba forgatjuk.

DOLGOZAT: November 12. Talajtan