Tananyag 11e

Tananyag 11e

Könyv: Gazdálkodási, válallkozási és kereskedelmi ismeretek (II-es)

1-5. óra: Befektetett és forgó eszközök:

Vállalkozás fogalma: társadami szükséglet kielégítésére irányuló tevékenysáég, profit elérése céljából.  A vállalkozások lehetnek egyéni vagy társas vállalkozások. Társas vállalkozás például: Kft, Rt (Ny Rt, Zrt), Bt, KKt

Eszköz: A számvitelben a válalkozás vagyonának elemeit erőforrásait jelenti.

Ábra: Eszközök: 3 fajtája: Befekteett eszközÖk (immateriális java, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök), Forgó ezközök (készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök), Aktív időbeni elhatárolások

6-9. óra Termőföld, munkaerő

Termőföld: A szilárd földkéreg legfelső, laza és termékeny takarója.

A termőföld jellemzői:

1. Nemzeti kincs, korlátozott mértékben áll rendelkezésre.
2. A mezőgazdasági termelés nélkülözhetetlen eszköze.
3. Termőképessége korlátozottan növelhető.
4. Használat során nem fogy el.
5. A munka tárgya és eszköze is egyben.
6. Más termelőeszközzel nem helyettesíthető, nem emberi munka terméke.

A művelési ág: A mezőgazdasági és erdőgazdasági művelés alatt álló terület hasznosítási módja.

Művelési ágak:

• Szántó
• Kert
• Szőlő
• Gyümölcsös
• Rét
• Legelő
• Erdő
• Nádas
• Halastó
• Művelés alól kivet terület

A fontosabb növények vetésterületei (2018): LINK

• - Búza: 1 035 665 ha
• - Kukorica: 955 881 ha
• - Napraforgó: 627 940 ha
• - Repce: 342 824 ha
• - Árpa: 218 968 ha
• - Lucerna: 206 850 ha

A termőföld értékelése

Aranykorona: Egységnyi területű föld, (például 1 hektár vagy katasztrális hold) tiszta jövedelmének, vagyis termőképességének, fekvésének, művelhetőségének mutatója. (Egy hektár búzatermő terület tőkésített hozadéka aranykoronában kifejezve.)

Magyarországon 1 hektár átlagos aranykoronában kifejezett értéke 19. Gyengébb minőségű földnek számítanak a 0 és 17 aranykorona közé eső értékű, jónak számítanak a 17 és 25 közötti, kiválónak pedig a 25 aranykoronánál többet érő földek.

8-9. óra:A termelés ráfordításai, költségei. A termelés eredménye és a hatékonyságot mutató tényezők

Ráfordítás: A termelés vagy szolgáltatás érdekében felhasznált élő- és holtmunka összessége természetes mértékegységben kifejezve. (Természetes mérékegység: amit NEM pénzben fejezünk ki.) Pl.: egy tonna búza termeléséhez felhasznált műtrágya.

Termelési költség: A ráfordítás pénzben kifejezet értéke. Úgy kapjuk meg, hogy a felhasznált ráfordítás mennyiségét megszorozzuk annak egységnyi értékével.

Költségek csoportosítása:

Költségnemek szerint: anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értkcsökkenési leírás, egyéb költségek.

Számviteli jelleg szerint: közvetlen költségek (melyekről felmerülésük pillanatában megállapítható, hogy melyik termék vagy szolgáltatás miatt merültek fel), közvetett kölségek (ezek általános költségek, nem köhetőtek egyértelműen egy-egy termékhez vagy szolgáltatshoz).

Üzemgazdasági szempontból: álladó költség és van változó költség. Utóbbbi a kibocsátás mennyiségétől függ.

Önköltség: Egy termék vagy szolgáltatás egységnyi mennyiségére jutó költség. Képlettel: TK/H (termelési költség osztva a hozammal)

Hozam:  A tevékenység során, egysényi idő alatt előállított termények, termékek, szolgáltatások összessége, természetes mértékegységben kifejezve.

Termelési érték: A hozam pénzben kifejezett értéke

Nyereség vagy profit: A termelési érték vagy árbevétel és a termelési költség pozitív különbözete.

A hozam mutatói:

• Alap és nyersanyagok = a termelésben nélkülözhetetlenek, teljesen beépülnek az új termékbe
• Segédanyagok = részben vagy egyáltalán nem épülnek bele a termékbe, viszont szükségesek a termeléshez
• Félkész termékek = a technológiai folyamat egy részén mennek keresztül
• Késztermékek = a technológiai folyamat MINDEN elemén keresztülmennek, továbbdolgozásra vagy végső fogyasztásra kerülnek
• Végtermék = azok a termékek melyek csak végső felhasználásra, fogyasztásra kerülnek

D O L G O Z A T

A vállalkozások reálszférája:

Készletezés, termelés - just in time

A TERMŐFÖLD, MINT TERMELÉSI ESZKÖZ

A termőföldről szóló jogszabály: a 2004. évi XXXVI. törvény. Ez a jogszabály a termőföld tulajdonjogának megszerzésére, a termőföldek használatára, hasznosítására, földvédelemre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

Termőföld és ingatlan nyilvántartás:

• Tulajdoni lap: Az ingatlan (ház, lakás, föld) adatait és a hozzá kapcsolódó jogokat tartalmazza. Benne van, hogy kié az adott föld (vagy lakás) és milyen mértékű terhelés van rajta.
• Földkönyv: Az első része a földrészleteket, a második az egyéb ingatlanok adatait tartalmazza (pl.: művelési ágak, minőség)
• Ingatlan-nyilvántartási térkép
• Az irattár: Okiratok őrzési helye (Földhivatal)

Földtulajdon szerzés:

Eredeti szerzésmódok: árverés, elbirtoklás, kisajátítás

Származékos szerzésmódok: átruházás (vétel), beépítés, ráépítés

Árverés: Tulajdonjog szerezhető árverésen való részvétellel is, amikor egy adós vagyonát (földjét, házát) a törlesztés érdekében árverésre bocsájtják.

Elbirtoklás: Amikor valaki 10 éven keresztül sajátjaként használ és művel egy földterületet, mely eredetileg nem az övé, akkor 10 év után sajátja lesz.

Kisajátítás: Kivételes esetekben, közérdekből, törvényesen történhet, többnyire nagy állami beruházások kapcsán.

Átruházás: A leggyakoribb eset, egyszerű vételt (vásárlást) jelent.

Ráépítés: Ha valaki olyan földterületre épít, mely nincs a tulajdonában. Ebben az esetben az építmény tulajdonosa a földterület tulajdonosa lesz, de köteles lesz a gazdagodást a ráépítőnek megfizetni.

Beépítés: Ha idegen anyaggal valaki saját földjére épít valamit. Az anyag értékét meg kell térítenie. 

Földbérlet: Írásban rögzített haszonbérleti szerződés, melyben a bérlő időlegesen használati jogot szerez egy területre, amért pénzben vagy természetben fizet.

Termőföld védelem: A földhasználó köteles a termőföldet a művelési ágnak megfelelően termeléssel hasznosítani és a talajvédelmi előírásokat betartani.

15. óra: A pénz szerepe és a piacgazdaság (október 11) LINK

A pénz az, amit a gazdasági szereplők fizetségként fogadnak el termékeikért és szolgáltatásaikért. Összesen négy funkciót tölt be:

• Értékmérő funkció: a pénzt használható arra, hogy kifejezze az áruk értékét. Ha egy könyv ára 2000 forint és egy pár cipő ára 20.000 forint, akkor tudjuk, hogy 10 könyv ugyanolyan értékű, mint egy pár cipő. (A pénznek tehát fizikai valójában nem is kell jelen lennie, hogy betöltse ezt a funkciót.)
• A csere eszköze amikor a vevők és eladók találkoznak, a pénz közvetíti az árucserét. Ezért nem kell többet az ”éhes szabónak a meztelen farmerrel találkoznia.” (Áru-Pénz-Áru)
• Fizetési eszköz - A pénz úgy is képes közvetíteni a cserét, ha ő maga nincs jelen, vagyis lehet hitelre vásárolni, máskor előleget kell fizetni egy áruért. Így a pénz megteremti a lehetőségét annak, hogy az áru és pénzfolyamatok elszekadjanak egymástól.
• Értékmegőrző vagy a ”kincsképzés” eszköze a pénzt nem kell azonnal elkölteni, ha megszereztük. Megőrzi értékét, így egy későbbi időpontban is el lehet költeni.

A pénz története: A legelső egységes pénzérméket a Krisztus előtti 7. században készítették Kis-Ázsiában. Az első papírpénzek Európában Svédországhoz köthetőek: 1661-ben gyártották ezeket.

Piacgazdaság: Olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többségében magántulajdonban vannak, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását a túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.

Szorgalmi feladat jelesért: vállalkozás alapítása (Bt, Kft, egyni vállalkozás) => 1 oldal füzetbe, kézzel írva

A magyar pénzintézeti rendszer

 A magyar pénzintézeti rendszer kétszintű: egy jegybanki és egy kereskedelmi banki részből áll. Az utóbbi részei a következők:

• Kereskedelmi bankok
• Szakosított pénzintézetek
• Befektetési bankok
• Takarékpénztárak

A jegybanki rész egyetlen eleme a Magyar Nemzeti Bank. Szabályozza a pézforgalmat, meghatározza az alapkamatot és szabályozó szerepe van a kereskedelmi bankok felé is.

Kereskedelmi bankok: a lakosság felé nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat (pl. számlavezetést, hiteleket) Kereskedelmi bankok: OTP, K&H, Budapest Bank, CIB Bank, Erste Bank, Raiffeisen Bank, UniCredit Bank.

Pénzintézeti szolgáltatások, üzletágak: LINK

1.) Számlavezetés: Amikor az ügyfél számlát nyit egy banknál, hogy arra fizetését elutalják és arról kifizetéseket tehessen.

2.) Hitelezés vagy kölcsönügylet: Bankhitelszerződéssel jön létre és lényege, hogy a bank adott összeget nyújt a kérelmezőnek, melyet adott lejárat vagy futamidő alatt, előre meghatározott feltételekkel (kamat, THM) kell visszafizetnie.

Pénzügyi szolgáltatások:

1. Betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása – idegen tőkeszerzés – Mások pénzének elfogadása kamat vagy más hozam ellenében, visszafizetési kötelezettséggel – Passzív bankügylet – A betétes megtakarítását a hitelintézet rendelkezésére bocsátja

2. Hitel és pénzkölcsön nyújtása – Hitel-, kölcsönszerződés keretében a hitelező pénzt bocsát a hitelt, kölcsönt felvevő részére – Az adósnak tartozása, a hitelezőnek követelése keletkezik – Aktív bankügylet Hitelnyújtás: – hitelintézet és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján – hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére – és a hitelező kötelezettségvállalása kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet megkötésére Pénzkölcsönnyújtás: - hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján pénzösszeg rendelkezésre bocsátása - kamat ellenében vagy anélkül -az adós köteles visszafizetni

3. Pénzügyi lízing – A lízingbe adó ingó vagy ingatlan jószág tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot szerzi meg, hogy meghatározott időre a lízingbe vevőnek lízingdíj ellenében használatba adja

4. Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása – Számla nyitása, vezetése, – megbízások teljesítése (jóváírás, terhelés), – pénzforgalom bonyolítása

5. Elektromos pénz kibocsátása: elektromos pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektromosan tárolt összeg, amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki

6. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és azokkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása – Papír alapú: utazási csekkel, váltó kapcsolatos szolgáltatások

7. Kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása – Személyi biztosíték – Harmadik személy által nyújtott biztosíték – Mérlegen kívüli tételek

8. Kereskedelmi tevékenység valutával, devizával, váltóval, csekkel (saját számlára vagy bizományosként) – A hitelintézet valutát, devizát ad el, vásárol – Váltót számítol le – Csekket bocsát ki, vásárol – Pénzváltás nem tartozik ide

9. Pénzügyi szolgáltatások közvetítés – Betétgyűjtést, pénzkölcsön és egyéb szolgáltatás nyújtást segíti elő

10. Letéti-, széf szolgáltatás – Az ügyfél megbízása alapján meghatározott pénzösszeget meghatározott célra elkülönített számlán tartja nyilván – Vagyoni érték őrzése

11. Hitelreferencia szolgáltatás – Banktitkot nem sértő információkat nyújt ügyfeléről díj ellenében

12. Követelés vásárlás: követelés megszerzése, megelőlegezése (ideértve a faktoringot), leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlevőségek beszedését ki végzi. LINK

16-19-óra: Pénzintézeti rendszer, tőzsde (LINK)

20-23. óra A vállalkozás fogalma, a vállalkozások csoportosítása LINK

A válakozás olyan gazdasági egység, amelyik saját nevében, saját felelősségére üzletszerű tevékenységet folytat, a piaci szereplőktől tevékenységében és tulajdonában elkülönül, de a piac által azokkal kapcsolatban van, nyereség elérésére törekszik és ennek érdekében kockázatot vállal.

Gazdasági társaságot kizárólag a törvényben meghatározott 4 formában lehet alapítani: link2

1. Betéti társaság
2. Korlátolt felelősségű társaság
3. Részvénytársaság
4. Közkereseti társaság

Betéti társaság

A Bt. jogi személyiséggel rendelkezik. Alapítása minimum létszámhoz van kötve létszám maximuma nincsen.

Betéti Társaság alapításához minimum két tag szükséges. A Bt. olyan gazdasági társaság, melyben a beltag felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg a kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban általában nem felel.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a beltag saját teljes vagyonát is kockáztatja a gazdasági társaságban. A nyereség és a veszteség a tagok között vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg. Alapvetően csak a beltag jogosult a cég képviseletére

Törzstőke: minimum nincsen, meghatározva és az sem mekkora részben kell készpénznek lennie.

Ügyvezető csak a társaság beltagja lehet.