10e tananyag

10e tananyag

1-3. óra: Befektetett és forgó eszközök:

Vállalkozás fogalma:

Társadami szükséglet kielégítésére irányuló tevékenysáég, profit elérése céljából.  A vállalkozások lehetnek egyéni vagy társas vállalkozások. Társas vállalkozás például: Kft (korlátol felelősségű társaság), Rt - részvénytársaság, lehet: - nyitott Rt (Nyrt) vagy zárt Zrt, Bt (betéti társaság) KKt (közkereseti társaság)

Eszköz: A számvitelben a válalkozás vagyonának elemeit erőforrásait jelenti. Befektetett eszköz: egy évnél hossabb időre lekötött (a vállalkozás álal fel nem használható) bankbetétek, értékpapírok. Forgóeszközök: azon vagyonieszközök, amelyek egy éven belül szolgálják a vállalkozás tevékenységét.

Ábra: Eszközök: 3 fajtája: Befekteett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök), Forgó ezközök (készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök), Aktív időbeni elhatárolások

4-5. óra: Az eszközök hatékony működtetése és a vállalkozás környezete.

Létezik makro és mikro környezet. A makro környezet a vállalat tágabb környezete, amelyben működik, a mikrokörnyezet valamennyi szereplőjére hatással van. Mkro környezet: A vállalat közvetlen környezete, meghatározza a vállalat piaci jelenlétét

Makrokörnyezet: A vállalat tágabb környezete, amelyben működik az adottcég. pl természeti környezet, gazdasági, tásadalmi, technikai, poltikai-jogi környezet

Mikrokörnyezet: A válalat közvetlen környezete, mely meghatározza a vállalat piaci jelenlétét.

Makrokörnyezet:

• Természeti könyezet: erőforrás, lokális piac
• Gazdasági környezet: munkanélküliség, beruhások, tulajdonformák, a lakosság reáljövedelme, megtakarítások, hitelhez jutás feltételei határozzák meg
• Társadalmi környezet
• Technikai környezet
• Politika-jogi környezet

Ökológiai környezet: ábra => középen "vállalozás" körülötte lévő feliratok: vetélytársak, intézmények, szállítók, munkaválalók, vevők, befektetők

6. óra (szept 1.): A termelés rfordításai, költségei (tankönyv: 156. old)

A ráfordítás fogalma: A ráfordítások a termelési vagy szolgáltatás érdekében felhasznált lő és holtmunka összessége természetes mértkegységben kifejezve.

Termelési költség: A ráfordítás pénzben kifejezett értéke.

Költségek csoportosítása:

=> Költségnemek szerint: Anyagi jellegű, személyi jelegű és amortizációs költségek.

=> Számviteli jelleg szerint: vannak közvetlen és közvetett költségek

Közvetlen költségek: Ezeknél már a felmerülés pillanatában tudható, hogy melyik termék vagy szolgáltatás összefüggésében merültek fel. Ilyen a bérköltség és az anyagköltség.

Közvetett költségek: Ezek általános jellegű kiadások, melyek nem köthetőek egyértelműen egy-egy termékhez/szolgáltatáshoz.

=> Üzemgazdasági szempontból: vannak állandó és változó költségek

7. óra: Az eredménnyel kapcsolatos fogalmak

Hozam: Egységnyi idő alatt előállított termények, ermékek és szolgáltatások összessége természetes mértékegységben kifejezve

Természetes mértékegység: Amikor nem pénzbenvan kifejezve a termelés valamely produktuma.

Termelési érték: A hozam pénzben kifejezve.

Árbevétel:A gazdálkodási tevékenység pénzbevételei, melyek a hozamok rtékesítéséből száraznak.

Nyereség vagy profit: Valamel gazdasági tevékenység során felmerült, számszerűen kifejezett bevételek és költségek pozitív különbözete.

8-9-10. óra (szeptember 23) A vállalkozás reálszférája

A cégeknél végbemenő anyagi-fizikai történések összességét a vállalkozás reálszférájának nevezzük. Kiterjed a termelés, forgalmazás, a szolgáltatás minden anyagi jellegű mozzanatára, vagyis a beszerzésre, termelésre, készletezésre és eladásra.

1.) Beszerzés: Az anyagi erőforrások megszerzését jelenti. Legkorszerűbb fajtája a "just in-time" beszerzés, amikor minden alap- és segédanyagot abban a pillanatban érkeztetnek a termeléshez amikor arra szükség van. Ennek ellentéte a raktárra vagy készletre történő beszerzés.

2.) Termelés: legfőbb jellemzője  a kapacitás, mely jelentheti a bemeneti mennyiséget (amit feldolgoz az adott üzem) és jelentheti a kibocsátott mennyiséget is.

3.) Készletezés (raktározás): Három csoportja a készlettartási, a készlet utánpótlási és a hiányköltségek csoportja. Utóbbi: amikor a megrendelők igényeit azért nem tudjuk kielégíteni, mert nincs meg raktáron az adott tétel.

4.) Minőségellenőrzés: Az előállítandó termékek, szolgáltatások elkészítését vizsgálja. Történhet mintavétellel és történhet minden egységre kiterjedő vizsgálattal. A minőségellenőrzés célja: a gyártás során csak megfelelő minőségű termék (vagy szolgáltatás) kerüljön a vevőhöz.

5.) Értékesítés: Az előállított termékek szolgáltatások eladása, mely biztosítja a vállalkozás működését, fennmaradását és nyereségét.

A pénz szerepe a piacgazdaságban

A pénz klasszikus funkciói:

1. Értékmérő funkció: amely azt jelenti, hogy a pénz alkalmas két termék értékének (vagyis a bennük megtestesült munkamennyiségeknek) összehasonlítására.
2. Forgalmi eszköz funkció: az árucserében betöltött szerepéből fakad. A közvetett árucserét segíti elő, amikor az árumozgás és a pénzmozgás azonos időben játszódik le. Ebben az esetben eladóról és vevőről beszélünk.
3. Fizetési eszköz funkció: során az árumozgás és a pénzmozgás időben elválik egymástól. Az áru eladását időbeni késéssel követi értékének pénzbeli kiegyenlítése. Itt már hitelezőről és adósról beszélünk.
4. Felhalmozás eszköze: ami azt jelenti, hogy a pénzt, mint értékhordozót, vagyonként tartalékolhatom egy későbbi felhasználás érdekében.
5. Világpénz funkció: az előbbi funkciót a nemzetközi kapcsolatokban is betöltheti.

A pénzintézeti rendszer

Kölcsön kalkulátor - Unicredit Bank

Kölcsön kalkulátor - Erste Bank

A magyar pénzintézeti rendszer kétszintű: egy jegybanki és egy kereskedelmi banki részből áll. Az utóbbi részei a következők:

• Kereskedelmi bankok
• Szakosított pénzintézetek
• Befektetési bankok
• Takarékpénztárak

A jegybanki rész egyetlen eleme a Magyar Nemzeti Bank. Szabályozza a pézforgalmat, meghatározza az alapkamatot és szabályozó szerepe van a kereskedelmi bankok felé is.

Kereskedelmi bankok: a lakosság felé nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat (pl. számlavezetést, hiteleket) Kereskedelmi bankok: OTP, K&H, Budapest Bank, CIB Bank, Erste Bank, Raiffeisen Bank, UniCredit Bank.

Pénzintézeti szolgáltatások, üzletágak: LINK

1.) Számlavezetés: Amikor az ügyfél számlát nyit egy banknál, hogy arra fizetését elutalják és arról kifizetéseket tehessen.

2.) Hitelezés vagy kölcsönügylet: Bankhitelszerződéssel jön létre és lényege, hogy a bank adott összeget nyújt a kérelmezőnek, melyet adott lejárat vagy futamidő alatt, előre meghatározott feltételekkel (kamat, THM) kell visszafizetnie.

Pénzügyi szolgáltatások:

1. Betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása – idegen tőkeszerzés – Mások pénzének elfogadása kamat vagy más hozam ellenében, visszafizetési kötelezettséggel – Passzív bankügylet – A betétes megtakarítását a hitelintézet rendelkezésére bocsátja

2. Hitel és pénzkölcsön nyújtása – Hitel-, kölcsönszerződés keretében a hitelező pénzt bocsát a hitelt, kölcsönt felvevő részére – Az adósnak tartozása, a hitelezőnek követelése keletkezik – Aktív bankügylet Hitelnyújtás: – hitelintézet és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján – hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére – és a hitelező kötelezettségvállalása kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet megkötésére Pénzkölcsönnyújtás: - hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján pénzösszeg rendelkezésre bocsátása - kamat ellenében vagy anélkül -az adós köteles visszafizetni

3. Pénzügyi lízing – A lízingbe adó ingó vagy ingatlan jószág tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot szerzi meg, hogy meghatározott időre a lízingbe vevőnek lízingdíj ellenében használatba adja

4. Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása – Számla nyitása, vezetése, – megbízások teljesítése (jóváírás, terhelés), – pénzforgalom bonyolítása

5. Elektromos pénz kibocsátása: elektromos pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektromosan tárolt összeg, amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki

6. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és azokkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása – Papír alapú: utazási csekkel, váltó kapcsolatos szolgáltatások

7. Kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása – Személyi biztosíték – Harmadik személy által nyújtott biztosíték – Mérlegen kívüli tételek

8. Kereskedelmi tevékenység valutával, devizával, váltóval, csekkel (saját számlára vagy bizományosként) – A hitelintézet valutát, devizát ad el, vásárol – Váltót számítol le – Csekket bocsát ki, vásárol – Pénzváltás nem tartozik ide

9. Pénzügyi szolgáltatások közvetítés – Betétgyűjtést, pénzkölcsön és egyéb szolgáltatás nyújtást segíti elő

10. Letéti-, széf szolgáltatás – Az ügyfél megbízása alapján meghatározott pénzösszeget meghatározott célra elkülönített számlán tartja nyilván – Vagyoni érték őrzése

11. Hitelreferencia szolgáltatás – Banktitkot nem sértő információkat nyújt ügyfeléről díj ellenében

12. Követelés vásárlás: követelés megszerzése, megelőlegezése (ideértve a faktoringot), leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlevőségek beszedését ki végzi. LINK

18-19. óra: A pénz szerepe és a piacgazdaság (október 8) LINK

A pénz az, amit a gazdasági szereplők fizetségként fogadnak el termékeikért és szolgáltatásaikért. Összesen négy funkciót tölt be:
• Értékmérő a pénzt használható arra, hogy kifejezze az áruk értékét. Ha egy könyv ára 2000 forint és egy pár cipő ára 20.000 forint, akkor tudjuk, hogy 10 könyv ugyanolyan értékű, mint egy pár cipő. (A pénznek tehát fizikai valójában nem is kell jelen lennie, hogy betöltse ezt a funkciót.)
• A csere eszköze amikor a vevők és eladók találkoznak, a pénz közvetíti az árucserét. Ezért nem kell többet az ”éhes szabónak a meztelen farmerrel találkoznia.” (Áru-Pénz-Áru)
• Fizetési eszköz - A pénz úgy is képes közvetíteni a cserét, ha ő maga nincs jelen, vagyis lehet hitelre vásárolni, máskor előleget kell fizetni egy áruért. Így a pénz megteremti a lehetőségét annak, hogy az áru és pénzfolyamatok elszekadjanak egymástól.
• Értékmegőrző vagy a ”kincsképzés” eszköze a pénzt nem kell azonnal elkölteni, ha megszereztük. Megőrzi értékét, így egy későbbi időpontban is el lehet költeni.

A pénz története: A legelső egységes pénzérméket a Krisztus előtti 7. században készítették Kis-Ázsiában. Az első papírpénzek Európában Svédországhoz köthetőek: 1661-ben gyártották ezeket.

Piacgazdaság: Olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többségében magántulajdonban vannak, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását a túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.

50-52. óra Árképés: LINK

Munkaszerződés, munkaviszonymegszűnése: LINK officina.hu

***