Báthory - A legenda másik arca (szlovák-amerikai filmdráma, 2008.)

Báthory - A legenda másik arca (szlovák-amerikai filmdráma, 2008.)

Báthory Erzsébet a korszak "nagyasszonya" a Báthory család és a korabeli arisztokrácia egyik jellegzetes alakja volt, akinek élete és állítólagos "rémtettei" mindig fglalkoztatták a történészeket.

A felvetődő kérdések: Miért a szlovákok készítik el ezt az érdekes történelmi korszakot feldogozó témát? Történelmileg igazolható e Báthory Ersébet "horrorisztikus" élete, gyilkosságai? Érdemes csak ennek egy egész fimet szentelni? Milyen képet alakít ki rólunk magyarokról a történet? Egy olyan gazdag történelmi múlttal rendelkező nemzet, mint a magyar vajon nem tudna (tudott volna) "értelmesebb" megragadóbb és "nemesebb" történelmi figuráról filmet készíteni?

Infók a filmről:

2010. január 20-án kerül a magyar mozikba a szlovák rendező, Juraj Jakubisko tizenötödik nagyjátékfilmje, mely BáthoryErzsébet életét, a híres olasz festőhöz, Caravaggiohoz fűződő szerelmét, továbbá a legbefolyásosabb magyar nemesi családokhoz kapcsolódó házassági kötelékét, valamint Thurzó György nádor intrikáit mutatja be. A ”Báthory" című film a szlovák Jakubisko produkciós társaság, az egyesült királyságbeli Film and Music Entertainment, valamint a magyar Eurofilm Stúdió koprodukciójában készült. Báthory Erzsébet rendkívüli személyisége már évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket. Még ma is, négyszáz évvel a halála után, rendkívüli módon megoszlanak a vélemények életének, illetve bűnösségének megítéléséről. A Guinness Rekordok Könyve szerint az emberiség történelme során Báthory E rzsébet nevéhez kapcsolódik az egy nő által elkövetett legtöbb gyilkosság, szám szerint 650. 

Juraj Jakubisko a grófnőről megjelent művek elolvasását, valamint a történelmi anyagok áttanulmányozását követően ettől eltérő következtetésre jutott: véleménye szerint ez a reneszánsz, intelligens és művelt nő a vagyonára szemet vető személyek ármánykodásának az áldozata lett.

A film nem akarja felvállalni a dokumentumfilm vagy a történelmi játékfilm szerepét. Ugyanakkor a rendező tartja magát a történelmileg hiteles tényekhez és a fel nem tárt részeket, az ún. fehér foltokat, saját fantáziájával tölti ki. Így került be a filmbe például Caravaggio személye. 

A főszerepekre a rendező számos nemzetközi hírnevű, illetve neves cseh és szlovák színészt kért fel. Báthory Erzsébetet Anna Friel, brit színésznő (Pushing Daisies, Szentivánéji Álom) személyesíti meg, férjét Nádasdy Ferencet Vincent Regan (Trója, Gagyi Lovag) alakítja. Caravaggio szerepében Hans Matheson (Dr. Zsivágó, Félhomály, Guy Ritchie-féle Sherlock Holmes) tűnik fel. A történet negyedik főszereplőjét, Thurzó György nádort Karel Roden (15 perc hírnév, Bourne-csapda) játssza. A felsoroltakon kívül további neves színészek is szerephez jutottak a filmben: Franco Nero (Még drágább az életed, Honfoglalás), II. Mátyás király szerepét kapta. 

Magyar részről a stáb a Kossuth-díjas Kende János, operatőrrel és Várkonyi Gábor, egyetemi adjunktus, történésszel egészült ki. 

A film zenéjét a neves brit filmzeneszerző, Simon Boswell írta, akinek a Báthory-film zenéjén kívül legutóbbi munkái közé tartozik egy a Vatikánnal készült egyedi projekt, amelyben Boswell zenéjének kíséretében, szédítően megdöbbentő vizuális jelenetek és hatások mellett idézik fel II. János Pál pápa felszólalásait.