A sólyom végveszélyben (amerikai filmdráma, 2001.)

A sólyom végveszélyben - Black Hawk Down (amerikai film, 2001.)

 

A televíziók időreől időre műsorukra tűzik a valós történelmi eseményeket feldolgozó, két Oscar díjat nyert "Sólyom végveszélyben"  (Black Hawk Down) című amerikai filmet, melynek producere Jerry Bruckheimer, rendezője pedig Ridley Scott. (Columbia Pictures, Revolution Studios 2001, magyar bemutató: 2002, hossza: 144 perc, főszerepben: Josh Hartnett, Ewan McGregor, Tom Sizemore, Eric Bana)

A film cselekménye, mely teljes egészében megtörtént eseményeket dolgoz fel, az 1993-ban polgárháború sújtotta Szomáliába viszi el a nézőket. Az Afrika szarvaként is gyakran emlegetett, rendkívül szegény muszlim országban ekkor már nincs központi kormányzat. A hatalom helyi fegyveres szervezetek és hadurak kezében van, akik közül a legjelentősebb Mohamed Farrah Aidid, a Hadr Gibr klán feje. A főváros - Mogadishu - nagy részét birtokló Aidid igazságtalan módon és önkényesen veszi birtokba az ország éhező lakosságának küldött nemzetközi élelmiszer szállítmányokat, ám sem az ENSZ sem az USA jelen lévő katonai egységei nem tudnak semmit tenni a félelmetes, ám mégis  hazája nagy részében népszerű tábornok ellen. Pedig a beavatakozásra szükség van, mivel a háború sújtotta országban már 300 ezer ember esett áldozatául a terrorista szervezetek akcióinak és a legnagyobb katonai alakluat az Aidid-katonák önkényeskedésének.

Miután az amerikaiak többször hasztalanul kísérlik meg foglyul ejteni Aididot, végül két fontos helyettesét próbálják meg elfogni, amikor hírét veszik annak, hogy a két fontos vezér a főváros - Mogadishu - egyik épületében lesz egy adott napon. Így 1993. október 3-án William F. Garrison tábornok parancsára megindult tehát a túszejtő akció. A célszemélyeket Mogadishu belvárosából, a Hawlwadig úton lévő Olympic szálló melletti épületből kellett elrabolni. A terv szerint négy külön osztagban 75 rangernek kellett kötélen leereszkednie négy Fekete Sólyom típusú helikopterről, hogy fedezze azt a 40 Delta Force kommandóst, akik behatolnak az épületbe, foglyul ejtik a célszemélyeket, és a Hawlwadig úton végighaladva a 12 terepjáróból és teherautóból álló konvojhoz viszik őket, amely aztán, a várostól öt kilométerre, az Indiai-óceán partján fekvő, amerikai katonai bázisra szállítja őket.

Az akció délután 3 óra 42-kor kezdődött, és a tervek szerint 45 percig, legfeljebb egy óráig tartott volna. Az infraszemüvegeket és az egyéb speciális felszerelést a katonák a bázison hagyták, mondván, úgysem lesz rá szükség. Ám amikor 20 percen belül a Sólyom 6-1-es és a Sólyom 6-4-es helikoptert is lelőtték, a villámakció mentőakcióvá lett. A város felbolydult, és az amerikai katonák hirtelen jól felfegyverzett szomáliaiak kereszttüzében találták magukat. Csapdahelyzet alakul ki, melyben az amerikaiak már a puszta létükért küzdenek! A tűzharc jelentősen elhúzódik, és 45 perc helyett másfél napra tolódik, így október 4-én hajnali órákban ér véget.

A hihetetlen és rémálomszerű akcióban 19 amerikai katona vesztette életét és 73 sebesült meg. A szomáliaiak elszántan és dühödten harcoltak az általuk ellenségnek és betolakodónak tekintett amerikaiak ellen. Nekik sokkal nagyobbak voltak a veszteségeik, összesen ezer helybéli esett el a harcokban.

A film reálisan, túlzások nélkül és objektíven mutatja be az amerikai katonák szomáliai akcióját, és bepillantást enged a ranger és delta alakulatok belső világába is. Elgondolkodtató a film végén az Eric Bana által elmondott néhány egyszerű mondat is, melyben az altiszt elmagyarázza: az amerikai katonák nem azért harcolnak szerte a világban, hogy hősök legyenek, vagy hogy vezetőik - politikusaik sokszor vitatható céljait valósítsák meg, hanem egymásért küzdenek, azért az emberért és társért, aki osztozik velük mindenben.

Aki ma este elmulasztja/elmulasztotta megnézni a filmet, ám mégis kíváncsi lenne rá, annak ajánljuk a film DVD -n is kikölcsönözhető változatát.