Hazugságok hálója (amerikai film, 2008.)

Hazugságok hálója - Body of Lies (amerikai film, 2008.)

 

Első ránézésre talán furcsának tűnhet, hogy mit keres a történelmi témájú filmek közt a "Hazugságok hálója" című 2008-as amerikai alkotás. Pedig aki látta a művet, az tudja: ez a film valójában a terrorizmus elleni harcról szól, vagyis arról a 2001-óta elsődleges fontosságú küzdelemről, mely az USA számára napjainkra létkérdéssé vált. Ilyen módon igenis történelmi munka. A Body of Lies egy 2008-ban készült színes magyarul beszélő, 128 perc hosszúságú amerikai akciófilm. A műfaji behatárolása meglehetősen nehézkes, az IMDb (The Internet Movie Database) három kategóriát is meghatároz a mű számára: akció, dráma, thriller.

A mi véleményünk szerint egyszerűen kémfilnek, vagy kémtörténetnek lehetne nevezni. A film adatai: rendező: Ridley Scott, producer: Donald de Line, Ridley Scott, író: David Ignatius, forgatókönyvíró: William Monahan, zene: Mark Streitenfeld, főszereplők: Leonardo di Caprio (Roger Ferris) Russel Crowe (Ed Hoffman) Mark Strong (Hani-Salaami), Vince Colosime (Skip) költségvetés: 70 millió USD. Gyártó: De Line Pictures, Scott Free Productions. A munkálatok Washingtonban, Európa, Marokkó és a Közel-Kelet helyszínein folytak. Az észak-amerikai bemutató 2008. október 10-én volt, míg a magyar november 27-én. A filmet a Warner Home Video 2009. február 17-én jelentette meg DVD-n.

A történet, röviden:

A film főhőse Roger Ferris (Leonardo di Caprio) fiatal és tehetséges, rendkívüli képességekkel rendelkező CIA ügynök, aki jól kiismeri magát a Közel-Kelet világában. Folyákony arab nyelvtudásával a CIA legjobb emberének számít. Főnöke Ed Hoffman (Russel Crow) éppen ellentéte: otthonából, telefonja és laptopja segítségével irányítja terepen mozgó emberét. Közös céljuk, hogy elfogják a térség legveszélyesebb terrorista vezetőjét Al-Salimot, aki szerte a világban terrortámadások és robbantások tucatjaira készül. Ferris ügynök (di Caprio) összefog a jordániai titkosszolgálat vezetőjével Hani-Salaamival (Mark Strong), mert hiszik, hogy erőik egyesítésével sikeresebbek lehetnek. Az összefogás azonban nem hoz eredményeket, így Ferris "saját szakállára" meglepő tervet eszel ki: létrehoz egy fantom terrorszervezetet, mely látszólag szintén az USA ellen tör, így azonos célokért küzd, mint Al-Salim. A valójában nem létező arab terrorista sejt még egy sikeres robbantást is végrehajt, mely egy előzőleg gondosan kiürített amerikai tábort tesz tönkre. Al-Salim felfigyel a szervezetéhez hasonló másik terrorista csoportra, ám innentől nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan Ferris ügynök tervezi. Ugyanis Al-Salim rájön a csapdára, és váratlanul magát Ferrist ejti fogságba. Már éppen lefejezésére készülnek az arabok, amikor váratlanul megjelennek a jordániai titkosszolgálat emberei, és kiszabadítják a megkínzott Ferrist. Megdöbbentő módon kiderül: az amerikaiakkal szövetséges jordán titkosszolgálati vezető, Hani-Saalami (Mark Strong) mindvégig nyomonkövette Ferris ténykedését, majd saját embert épített Al-Salami szervezetébe. A happy end tehát bekövetkezik, ám Ferris mélységesen csalódik a CIA -ban, és főnöke Ed Hoffman emberségében. Úgy dönt felhagy hírszerzői munkájával, és egyszerű helybéli módjára letelepszik a Közel-Keleten. A filmben egy szerelmi szál is felbukkan: Ferris egy iráni származású jordán ápolónővel ismerkedik meg, ám kapcsolatuk nem tud beteljesedni, mert a fiatal lányt elrabolják Al-Salim emberei. A kedvező befejezés után a lány kiszabadul, és a film legvégén nyitva marad a kérdés: összejönnek-e még?

A történelmi háttér:

A film megtekintésekor a néző számára először úgy tűnhet, hogy egy egyszerű, hétköznapi kémtörténetet fog látni, akciójelenetekkel "fűszerezve". Olyasmit, amiből az elmúlt évtizedekben az amerikai filmgyártás tucatnyit produkált már. Ám idővel rájön, hogy valójában ennél sokkal többről van szó. Kiderül ugyanis, hogy a film bemutatja az Egyesült Államok 2001 utáni biztonságpolitikai gondolkodásmódját, terrorizmussal szemben alkalmazott új doktrináját, kémmódszereit és az iszlám szélsőségesekkel vívott - néha reménytelennek tűnő - harc nehézségeit. A filmnek már rögtön az elején hallhatunk egy néhány perces monológot Russel Crow-tól, aki a CIA Közel-Keleti ügyosztályának vezetőjét alakítja. Ebben a monológban részletesen elmondja: új korszak kezdődött az USA kémtörténetében. 2001 óta, vagyis a WTC elleni terrortámadástól kezdve a hidegháborúra jellemző technikák (műholdas megfigyelések, telefonlehallgatások, email nyomonkövetések) ideje lejárt. A terroristák ügyesebbek lettek, már csak hagyományosan kommunikálnak, vagyis nem használnak mobilokat, internetet, és sokkal elszántabban olvadnak be környezetükbe, mint korábban. Napjaink arab terroristái eltökéltek és ismerik az USA gyenge pontjait. Tudják, hogy éppen a demokrácia az, ami sebezhetővé teszi a nyugati társadalmakat. Irakban már az új módszerekkel harcolnak, így a megszállt ország nem gyengül az idők folyamán, hanem éppen ellenkezőleg: egyre erősebb lesz.

A film szemlélteti: napjainkban az USA a Közel-Keleten iszonyatos küzdelmet vív biztonsága érdekében. Mindent megtesz azért, hogy még időben megakadályozza a biztonságát fenyegető támadásokat, ám a nyugati világot folyamatosan fenyegető terroristák megtanulták, hogy hogyan kerüljék el a kémműholdakat, hogyan kommunikáljanak telefonok és számítógépek nélkül, és hogyan szervezzék meg titkos akcióikat. A hidegháborús megoldások helyett tehát teljesen új módszerekre van szükség: olyan embereket kell a térségbe juttatni, akik beolvadnak az arab kultúrába, beszélik a nyelvet, ismerik a vallás szabályait, és felismerik, majd hatástalanítják a szerveződő terrorista "fészkeket". A film főszereplője pontosan ilyen ügynök. Tudja, mint a CIA legtöbb vezetője is, hogy a terroristák közé beépülni szinte lehetetlenség, más eszközökhöz kell nyúlni.

A mű akciójeleneteit tekintve átlagos, a szerelmi szálat tekintve gyengécske, és színészóriásokat sem vonultat felBár kétségkívül Leonardo di Caprio és Mark Strong magasan átlag feletti színészteljesítményt nyújt, a mű igazi értékét mondanivalója adja. Reálisan, józanul, a valódi helyzetet feltárva, a lényeget érzékletesen kiemelve mutatja be, hogy mi folyik manapság a Közel-Keleten és miféle - néha reménytelen - küzdelmet folytat az USA a térségben.