Az Európai Unió története

Az Európai Unió története

 

Winston Churchill volt a legelső jelentős európai politikus, aki komoly lehetőségként beszélt 1946. szeptember 19-én, híres zürichi beszédében egy USA mintájára megalakuló Európai Egyesült Államok létrehozásáról. Az első lépés az EU megalakulása felé az 1951-ben létrejött Európai Szén- és Acélközösség („European Coal and Steel Community”, a Montánunió) megszületése volt. A szervezet alapító tagjai a Benelux-államok (Hollandia, Belgium, Luxemburg), Nyugat-Németország,Franciaország és Olaszország voltak.

A Európai Szén- és Acélközösség más néven Montánunió elsősorban azzal a céllal született meg, hogy a tagállamok megosszák egymás közt a szén- és acéltartalékaikat, és ezzel megelőzzék egy újabb háborúhoz vezető rivalizálás lehetőségét. Az ötletet Robert Schuman, Franciaország külügyminisztere karolta föl, aki 1950 május 9-én javasolta egy európai szervezet létrehozását, hangsúlyozva, hogy egy ilyen kezdeményezés elengedhetetlen a tartós béke érdekében. A Schuman-nyilatkozatként ismertté vált javaslatot tekintjük a mai Európai Uniót megalapozó első, konkrét lépésnek. Az európai integráció létrejöttének legfontosabb segítői, Scumann mellett: Konrad Adenauer (kancellár) és Charles DeGaulle voltak.

Az Európai Gazdasági Közösség

Az ESZAK hat alapító tagállama, hat évvel később integrációjuk elmélyítéséről döntött, és az 1957 -es római szerződésekkel megalapította az Európai Gazdasági Közösséget („European Economic Community”, EEC). Ugyancsak ekkor jött létre az Európai Atomenergia Közösség, már néven Euratom. Az EGK voltaképp egy vámuniót jelentett és az ún. „négy alapvető szabadság”-ra épült, vagyis a javak, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának elvére. Az Euratom a közös és békés atomenergia-politikák összeegyeztetésére alakult. Az 1958. január 1-jén életbe lépett EGK lett a három közösség (tehát a Montánunió, az EGK és az Euratom) közül a legjelentősebb. Később átnevezték Európai Közösséggé.

Majd három évtizeddel az EGK létrejötte után, 1986 februárjában írták alá  Luxemburgban az Egységes Európai Okmányt (SEA, Single European Act), majd 1993-ban a maastrichti szerződést. Ezzel hivatalosan is létrejött az Európai Unió.

Maastrichti Szerződés (1993)

1992.február 7-én írták alá Maastrichtben az Európai Közösség (EK) tagjai és 1993.november 1-jén lépett hatályba. A szerződés tartalmazta a közös fizetőeszköz, az euró bevezetésének körülményeit, és itt jelenik meg az Unió három pilléres szerkezete. Az Európai Unió három tartópillére az Európai Közösségek a közös kül- és biztonságpolitika és a bel- és igazságügyi együttműködés.  Az első pillért az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Euratom alkotja. A második pillér alapja az Európai Politikai Együttműködés, amelyet jelentősen kibővített a szerződés. A harmadik pillér elhozta a jogszabályok, az igazságszolgáltatás, a menedékjog, a bevándorlás összehangolását. A közös valuta és fizetőeszköz bevezetése: 2002 január 1 -től történt, ez az euró lett.

Az Alapjogi Charta (2000)

Az Európai Unió Alapjogi Chartáját egy Konvent dolgozta ki, melynek részvevői a nemzeti kormányok és az Európai Bizottság egy-egy tagja és az Európai Parlament tagjai voltak. Hét fejezetben, 54 cikkelyen keresztül határozták meg az Európai Unió alapvető értékeit. A Chartát a 2000. december 7-én írták alá a nizzai csúcstalálkozón. Ezeket a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége védelmezi, mely 2007. március 1-jétől működik Bécsben.

A charta főbb részei: 1.) Méltóság: az emberi méltóság, az élethez való jog, a személyi sérthetetlenséghez való jog, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma, a rabszolgaság és a kényszermunka tilalma. 2.) Szabadságok A szabadsághoz és biztonsághoz való jog, A magán- és a családi élet tiszteletben tartása, A személyes adatok védelme, A házasságkötéshez és a családalapításhoz való jog, A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság, A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, A gyülekezés szabadsága és az egyesülés szabadsága, A művészet és a tudomány szabadsága, Az oktatáshoz való jog, A foglalkoztatás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog, A vállalkozás szabadsága, A tulajdonhoz való jog, A menedékjog, Védelem a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szemben. 3.) Egyenlőség: A törvény előtti egyenlőség,A megkülönböztetés tilalma,A kulturális, vallás és nyelvi sokféleség,A férfiak és a nők közötti egyenlőség, A gyermekek jogai, Az idősek jogai, A fogyatékkal élő személyek beilleszkedése. 4.) Szolidaritás: A munkavállalók joga a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz, A kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog, A munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez való jog, Az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem, Tisztességes és igazságos munkafeltételek, A gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme, A család és a munka, A szociális biztonság és a szociális segítségnyújtás, Egészségvédelem, Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés, Környezetvédelem, A fogyasztók védelme. 5.) A polgárok jogai: Aktív és passzív választójog az európai parlamenti választásokon, Aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon, A megfelelő ügyintézéshez való jog, A dokumentumokhoz való hozzáférés joga, Az ombudsman, A petíciós jog, A mozgás és a tartózkodás szabadsága, A diplomáciai és konzuli védelem. 6.) Igazságszolgáltatás: A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog, Az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog, A bűncselekmény és a büntetések törvényességének és arányosságának elvei, A kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma. 7.) Általános rendelkezések: Alkalmazási kör, A biztosított jogok hatálya, A védelem szintje, A joggal való visszaélés tilalma.

A Lisszaboni Szerződés (2007)

lisszaboni szerződés, teljes nevén a „Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról”, amelyet Lisszabonban, 2007. december 13-án írtak alá, az Európai Unió (EU) működését tette hatékonyabbá az alapszerződések korábbi változatai módosításával. A szerződés kinyilvánított célja volt, hogy „lezárják az  amszterdami szerződéssel és a nizzai szerződéssel megkezdett folyamatot, amely arra irányul, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes fellépését”

A lisszaboni szerződéssel bevezetett főbb változtatások közé tartozott aminősített többségi szavazások számának növelése az EU Tanácsában, az Európai Parlament megnövelt szerepe a döntéshozásban, a pillérrendszer megszüntetése, új tisztségek létrehozása (az Európai Tanács elnöke és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) egy egységes álláspont képviseletének megkönnyítésére. A szerződés két jelenlegi és egy jövőbeli kivétellel jogilag kötelezővé tette az Alapjogi Chartát.

Az Európai Unió szervei

  1. Európai Parlament (751 tag - a 2014.évi választások után])
  2. Az Európai Unió Tanácsa (vagy „Miniszterek Tanácsa”) (28 tag)
  3. Európai Bizottság (28 tag)
  4. Európai Bíróság (28 bíró (valamint az elsőfokú bíróság 28 bírája))
  5. Európai Számvevőszék (28 tag)
  6. Az Európai Tanács (28 tag) nem intézmény, csak „kvázi-intézmény”.
  7. Európai Központi Bank (ami a nemzeti központi bankokkal együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét)
  8. Európai Befektetési Bank (beleértve az Európai Befektetési Alapot)

Az Európai Unió bővülése

Az Európai Unió bővítése az Európai Unió növekedése a hat alapító tagtól a 28 jelenlegi tagállamig. A bővítési folyamatot szokták európai integrációnak is nevezni.

A koppenhágai kritériumok alapján döntik el, hogy egy ország alkalmas-e az EU-hoz való csatlakozásra, valamint minden tagállamnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a csatlakozási kérelmet. A föltételek szerint egy államnak demokratikusan megválasztott kormánnyal és működő piacgazdasággal kell rendelkeznie, tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, és az EU-ban adódó kötelezettségeinek és céljainak eleget kell tennie. A tagság kritériumait az Európai Tanács 1993-as, koppenhágai ülésén határozták meg.

  • 1973 -ban Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozott. Ez volt az első bővítés.
  • 1981-ben Görögország csatlakozott (második bővítés).
  • 1985-ben Grönland a hat évvel korábban Dániától kapott önrendelkezési jogával élve népszavazást követően kilépett az EK-ból.
  • 1986-ban Spanyolrszág és Portugália csatlakozott (harmadik bővítés).
  • 1990-ben Németország újraegyesült, ezzel a volt NDK területe és lakossága is uniós taggá vált.
  • A berlini fal leomlása 1989-ben történelmi lehetőséget adott a későbbi bővítésekre. Az Európai Közösség gyorsan kiépítette diplomáciai kapcsolatait a közép- és kelet-európai államokkal. (Magyarország már 1988-ban felvette a diplomáciai kapcsolatokat az EK-val.) A Phare-program pénzügyi segítséget nyújtott a jövőbeni csatlakozóknak a gazdasági reformjaik végrehajtására.
  • 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország, ez lett a negyedik bővítés.
  • 2004-ben 10 ország csatlakozása jelentette az ötödik bővítést. Ekkor csatlakozott Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozott.
  • 2007 január 1-én Bulgária és Románia csatlakott, miután 2005 április 25-én aláírták a csatlakozási szerződést, az Európai Unió teljes jogú tagjává váltak
  • 2013 július 1-én csatlakozott Horvátország

Az Európai Unió története évszámokban

 

1944. Benelux államok együttműködése, vámunió létrehozására

1946. 09. 16. Sir Winston Churchill zürichi beszéde (javaslat az Európa Tanács létrehozására)

1947. 06. 05. Harvard Egyetemen Marshall amerikai külügyminiszter beszéde Európa közös

újjáépítési tervéről.

1948. ECA (Gazdasági Együttműködési Igazgatóság) és OEEC (Európai Gazdasági

Együttműködési Szervezet – párizsi székhely) megalakulása (első elnöke: a belga Paul-

Henri Spaak).

1949. 04. 04. NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) megalakulása Washingtonban 12 állammal

1949. 05. 05. Európa Tanács megalakulása Londonban (10 álammal), székhelye Strasbourg

1949. 09. 20. NSZK megalakulása (11 tartománnyal), kancellár Konrad Adenauer

1949. 10. 07. NDK megalakulása

1950. 05. 09. Schuman francia külügyminiszter nyilatkozata (ihletője Jean Monnet): szén- és acélipar

együttes felügyeletére (Európa-napja)

1951. 04. 18. Európai SZén- és AcélKözösségét (első elnök: fr. Jean Monnet) létrehozó szerződés

Párizsban (Montánunió)

1954. 10. 23. Nyugat-Európai Unió alapítói szerződésének aláírása Párizsban

1955. június olasz Messinában 6 ország külügyminiszterének konferenciája: Európai Közös Piac

létrehozásáról

1957. 03. 25. Római Szerződések aláírása az Európai Gazdasági Közösség és az EURópai

ATOMenergia Közösségre vonatkozóan, Európai Beruházási Bank (EIB) létrehozása

1958.01.01. Római Szerződések életbelépése

1958.május Charles De Gaulle francia elnök hatalomra jutása

1959. Görög- és Törökország felvétel kérelme

1960. 01. 04. EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) megalapítása Stockholmban (9 állammal)

1960. 12. 14. OECD megalapítása Párizsban (OEEC átalakul, 19 EU + USA + CAN + AUS +

NZL+Y)

1961. Török- és Görögország társulási szerződése

1963. 01. 14. De Gaulle francia elnök első vétója Nagy-Britannia csatlakozása ellen

1963. január De Gaulle és Adenauer aláírta az Elysée Szerződést szoros gazdasági és politikai

együttműködésről

1965. Egyesülési Szerződés aláírása

1967. 07. 01. Egyesülési Szerződés hatálybalépése, összevonta a Montánunió, EGK, EURATOM

döntéshozó és végrehajtó szerveit, így brüsszeli székhellyel létrejött az Európai

Közösségek Bizottsága és - Tanácsa

1967. 11. 27. De Gaulle második vétója Nagy-Britannia ellen

1968. 07. 01. Vámunió (termékek, szolgáltatások szabad áramlása) létrejötte

1968-1973 európai gazdasági „Aranykor”

1969. Georges Pompidou váltja De Gaulle-t

1971. Bretton Woods-i pénzügyi rendszer összeomlása

1973. 01. 01. Anglia, Dánia, Írország csatlakozása az EK-hoz (így már 9 tagú)

1973. október Arab-Izraeli háború, OPEC áremelése, I. Kőolajválság

1973. Magyarország csatlakozása a GATT-hoz

1974. új, Európa párti politikusok: Margaret Techer (GB), Andreas Papandeu (GR), Felipe

Gonzáles (ESP), Marió Soares (Port.), Valery Giscard d’Estaing (FR), Helmut Schmidt

(D)

1974. Európai Tanács intézményesül, Európai Parlamentbe közvetlenül választott képviselők

(1979)

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) felállítása a párizsi csúcson

1974-77 mediterrán jobboldali diktatúrák bukása, Ciprus török inváziója

1977. Portugália és Spanyolország csatlakozási kérelme az EK-ba

1979 Iráni forradalom, II. Olajválság

1979. EMS (monetáris unió kezdeményezése), ECÜ (kosárvaluta)

1981. 01. 01. Görögország csatlakozása

1982. Magyarország tagja lett az IMF-nek és a Világbanknak

1985. március Gorbacsov hatalomra jutása

1985. Integrált Mediterrán Program

1985. 06. 04. Milánói Csúcsértekezlet – Fehér Könyv egységes belső piacról

1985. Schengeni egyezmény aláírása (1994.02.01. első megvalósulás terve, 1996.05.-ig csak

13 ország írta alá)

1986. 01. 01. Portugália és Spanyolország csatlakozása a Közösséghez

1986.02.17-28. Egységes Európai Okmány aláírása, egységes belső piac megvalósításához

1987. Kádár János és Jacques Delors (fr.) találkozó

1989. 01. 19. brüsszeli nagykövet átadja megbízó levelét a Bizottság elnökének

1989. 11. 09. Berlini fal leomlása, szocialista rendszerek összeomlása

1989. PHARE-program indulása

1990. 10. 03. Németország egyesülése (hidegháború végét is jelenti)

1990. Magyarország felvétele az Európai Tanácsba

1990. 11. 21. EBEÉ párizsi találkozója

1991.december Szovjetunió felbomlása

1991. 12. 16. Magyarország társulási szerződésének aláírása, európai megállapodások

1992. 02. 07. Maastrichti Szerződés az Európai Unióról (TEU), Kohéziós Alap létrehozása

1992. 05. 02. Portói Szerződés – Európai Gazdasági Tér megalakulása

1993. 06. 01. egységes Európai Piac indulása

1993. 06. 22. az Európai Tanács koppenhágai kritériumokban meghat. a gazdasági és társadalmi

feltételeket

1994. 04. 01. Magyarország csatlakozási okmányának átadása

1994. dec. EBESZ Budapesten (EBEÉ-ből alakult át)

1995. 01. 01. EU 15 => svédek, finnek, osztrákok csatlakozása

1995. 11. 27. Euromediterrán csúcsértekezlet Barcelonában

1997. 06. 17. amszterdami csúcsértekezlet – Agenda 2000 nyilvánosságra hozatala

1997. 07. 16. Amszterdami Szerződés aláírása

1998. 04. 01. csatlakozási tárgyalások kezdete néhány országgal, 2002. decemberig tartott

Koppenhágában

1999. 01. 01. EURO 11 tagállamban történő bevezetése, de csak számlapénzként

1999. 03. 12. Magyarország NATO csatlakozásának aláírása Marton János által

2000. 12. 11. nizzai csúcstalálkozó

2001. 02. 26. Nizzai Szerződések aláírása intézményi reformokra (státuszhozadék), Alapvető Jogok

Chartáját bevezetik (európai polgárok jogainak rendszerbe foglalása)

2002. EURO készpénzforgalomba kerülése, először csak 11 országban

2003. 04. 16. Athéni Szerződés (Görögország + 9 országgal)

2004. 05. 01. Magyarország tagfelvétele az Európai Unióba => EU 25