Anglia uralkodóinak családfája, az angol királyi dinasztiák

Anglia uralkodóinak családfája, az angol királyi dinasztiák

 

Anglia, majd az Egyesült Királyság monarchiaként egész történelme során meghatározó szerepet töltött be a világtörténelemben. Uralkodói a középkorban, majd azt követően is komoly részesei voltak Európa eseményeinek, háborúinak, békekötéseinek és egyéb folyamatainak. Idővel azonban a királyi hatalom a népakaratnak engedelmeskedve jelentősen csökkent és a világon először a szigetországban alakult ki az alkotmányos monarchia rendszere. De nézzük, hogyan is zajlott ez az egész, milyen dinasztiák váltották egymást Angliában és hogyan került hatalomra a mai, Windsor-ház?

A brit királyi család 1937 május 12 -én, VI. György megkoronázásakor

(II. Erzsébet 11 évesen)

Európában Anglia volt az első olyan ország, ahol az uralkodói befolyása jelképessé vált. Ebben a tekintetben kiemelkedően fontos szakaszhatárt jelentett az angol polgári forradalom, melynek végén 1689 -ben létrejöhetett az alkotmányos monarchia rendszere (1689: Jognyilatkozat, angolul "Bill of Rights") Ebben az új berendezkedésben a király helyett a parlament kezébe került az ország vezetése, és a főnemesi kegyencek helyett az "új nemesség" illetve a feltörekvő polgárság kezdte birtokolni az igazi hatalmat. Ám majdnem egy évszázaddal később III. György még egyszer utoljára megkísérelte kezébe venni az irányítást, és visszaállítani a királyság intézményének régi fényét. Kísérlete kudarcot vallott, és Anglia elveszítette egyik legfontosabb gyarmatát, Amerikát.

A fentiek alapján tehát elmondható, hogy Angliában a normann hódítás (1066) illetve III. György király uralkodása (1760-1820) közti évszázadok jelentették a királyság intézményének igazi "virágkorát"! Ezen majd nyolc évszázadban hat uralkodói dinasztia váltotta egymást: normann, Anjou-Plantagenet, Lancester és York, Tudor, Stuart, Hannover! Leghosszabb ideig az Anjou-Plantagenet család ülhetett az ország trónján, 245 éven keresztül (1154-1399) mely idő alatt Anglia hosszú háborút vívott Franciaországgal, résztvett a keresztes hadjáratokban, polgárháborúkat, parasztlázadásokat élt meg, és közben kialakította saját feudális rendszerét, lovagi kultúráját, hűbériségét, jogrendszerét, majd megvetette rendiségének és parlamentarizmusának alapjait (Magna Charta Libertátum: 1215) A vérzivataros korszakot tetézte a nagy pestis járvány (1346) majd a történelem leghosszabb fegyveres konfliktusa, a 100 éves háború (1337-1453). Az Anjou-Plantagenet dinasztia később két ágra szakadt (Lancaster - York) akik közt újabb pusztító polgárháború dúlt (Rózsák háborúja: 1455-1485) A harcból végül egy új uralkodócsalád, a Tudor emelkedett ki, és vette át Anglia irányítását 118 esztendőre.

Az öt Tudor-házi koronás fő (VII Henrik, VIII. Henrik, VI. Edward, I. Mária és I. Erzsébet) megkezdte Anglia felemelését, és az országot európai nagyhatalommá tették, mely már bekapcsolódott a nagy földrajzi felfedezésekbe, sőt gyarmatosításokra is képes lett. Az ország elszakadt a pápai irányítástól, a kontinens meghatározó erejévé vált. Ugyanakkor a Tudorok után megjelenő Stuartok alatt megindult a belső átalakulás is, mely új korszakot hozott a szigetország számára. Kirobbant a világtörténelem első polgári forradalma, melynek révén Anglia - majdnem fél évszázados küzdelem után - lerázta a középkor kötelékeit és a világon elsőként modern alkotmányos monarchiává alakult. A spanyol örökösödési háborúban (1701-1714) bebizonyította: új rendszere életképes, és a világ vitathatatlanul élen járó hatalmasságai közé tartozik. Az 1714-ben trónra lépő új uralkodói dinasztia a Hannover-ház folytatta Anglia nagyhatalmi törekvéseit, és Napoleon legyőzésével végleg bebiztosította európai elsőségét. Az ipari forradalom nem véletlenül épp Angliában indult meg, egy hosszú fejlődési folyamat megkoronázásaként!

Az utolsó angol uralkodói dinasztia "Windsor" nevének kialakulása

I. Jakab angol királynak, aki a Stuartok dinasztiájába tartozott volt egy lánya, Erzsébet, akit V. (Wittelsbach) Frigyes pfalzi választófejedelemhez adtak feleségül. Ebből a frigyből született Pfalzi Zsófia, akit meg Ernő Ágost hannoveri választófejedelem vett feleségül 1658-ban. A pár leszármazottai alkották a Hannover-házat, mely hat uralkodót adott az Egyesült Királyságnak. Ők voltak a "Györgyök" I.,  II., III., és IV. György, majd IV. Vilmos és I. Viktória.

Itt azonban megszakadt a Hannover-ház, hiszen Viktória férjhez ment egy Albert nevű német főnemeshez, aki a szász-coburg-gotha hercege címet viselte, és aki ennek a német dinasztiának volt a tagja. Vele kezdődött ez az új angol uralkodó ház, mely a szász-coburg-gotha nevet viselte.

Viktóriát VII. Edward követte, majd 1910-ben megkoronázták V. Györgyöt. Ő volt az, aki az első világháború alatt jobbnak látta, ha az angolok fő ellenségének tekintett németektől örökölt családnevét angol névre változtatja. Választása - magántitkára, Arthur Bigge, Lord of Stamfordham javaslatára - azért esett a Windsorra, mert ott feküdt az egyik legősibb brit kastély, azonkívül itt született meg a Magna Carta Libertatum (1215-ben) és III. Edward is (akit nagyra tartanak a britek), illetve itt jött létre a híres térdszalag rend is. A Windsor-ház tehát 1917-ben megszületett és eddig (II. Erzsébetig) négy uralkodót "adott" az országnak: V. Györgyöt, VIII. Edwardot, VI. Györgyöt és II. Erzsébetet.

Az újabb változás 1947-ben következett: II. Erzsébet feleségül ment Fülöp herceghez, aki bár az Oldenburg-ház oldalágához tartozott, a Mountbatten nevet vette fel. Ám Erzsébet nem változtatott nevet, megmaradt a Windsor névnél és egyenesági leszármazottainál is ez a vezetéknév maradt érvényben. Egyetlen engedményt tett férje javára: a NEM egyenesági rokonai használhatták a Mountbatten-Windsor családnevet.

Cikkünkben az angol uralkodók családfáját mutatjuk be a normannok megjelenésétől III. György haláláig terjedően!

Harmat Árpád Péter