Érdekességek a Fehér Házról

Érdekességek a Fehér Házról

 

A Fehér Ház (angolul White House) az Amerikai Egyesült Államok mindenkori elnökének hivatalos lakóhelye és munkahelye Washingtonban. Pontos címe Pennsylvania Avenue NW 1600, Washington D.C., USA. Az épület kódneve az amerikai titkosszolgálon belül Crown. A telek része a President's Park-nak és tulajdonosa a National Park Service.

Kevés olyan emblematikus kormányzati épület van a világon, amely a köznyelvben annyira egybeforrt volna a benne lakó és dolgozó politikussal, illetve a mögötte tornyosuló államhatalommal, mint a washingtoni Fehér Ház. A kicsit közhelyesen (de egy csöppet sem túlzóan) a világ legnagyobb hatalmú emberének tartott amerikai elnök lakó- és munkahelye egyike a Föld legismertebb hivatalainak.

Amikor 1776. július negyedikén az észak-amerikai brit gyarmatok képviselői (az anyaország fegyveres neheztelése ellenére) egyoldalúan kikiáltották függetlenségüket, még kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy a majdani a főváros illetve az államfői székhely vonatkozásában állást foglaljanak. Később azonban az ifjú államnak mégiscsak meg kellet teremtenie saját, önálló berendezkedését: alkotmányát, himuszát, zászlaját, címerét, illetve ki kellett jelölnie végső fővárosát, és első elnökét.

Az 1783 szeptember 3 -án Versaillesben aláírt békeszerződéssel egy új állam született, - az Amerikai Egyesült Államok - mely köztársaságként megalakulva a Mississippiig terjedően 2,3 millió négyzetkilométeres hatalmas területtel és hárommillió lakossal bírt. (Többségük a tengerparton élt.) Az óriási ország fővárosa Philadelphia volt, majd rövid időre New York lett, ám  az amerikaiak számára "tiszta lappal" rendelkező új fővárosra volt szüksége, mely  a rivalizáló "régi" nagyvárosoktól különállva képes szimbolizálni az új állam egységét. (Megjegyzendő, hogy a harcok alatt fővárosként kezelt Philadelphia ekkoriban Pest méretével volt közel azonos, és mintegy 40 ezer lakossal rendelkezett. Összehasonlításképp: Párizsban ekkor 500 ezren, Londonban 750 ezren éltek.) A főváros kérdését tehát rendezni kellett, és erre véglegesen - hosszú viták után - csak 1790. július 16-án került sor. Ezen napon született meg ugyanis a „székhelytörvény”! A jogszabály arról rendelkezett, hogy Maryland és Virginia államok területéből egy száz négyzetmérföldnél nem nagyobb területű részt kell kihasítani, és ezen a területen kell megépíteni  az Egyesült Államok kormányának új székhelyét, azaz új fővárosát!

A kijelölt helyen felépített metropolist 1791. szeptember 9-én George Washingtonról neveztek el, a kerület neve pedig Territory of Columbia („Columbia Terület)” lett. A történelembe a főváros névadójaként  is bevonult George Washington az államok első elnökeként 1789 -ben foglalta el helyét a kabinet élén, és egészen 1797 -ig volt hivatalban. Az ő elnöki rezidenciája a későbbi Pennsylvania Avenue egyik északnyugati telkére került.

Írországi gyökerek

A főváros és az elnök kérdésének megoldása után következett az elnöki rezidencia kérdése.  Egy megfelelően méltóságteljes épület megépítésére ekkor pályázatot írtak ki, melyre kilenc építész jelentkezett, többek között a későbbi harmadik elnök, Thomas Jefferson is (ő álnéven, hogy ne befolyásolja a bíráló bizottságot). Végül az ír származású James Hoban terveire bólintanak rá, akinek vázlata az akkor már ötven éve álló dublini Leinster House nevű főrendi udvarház aspektusából ihletődött. Az első elnök utasítására két évvel később az eredeti, - akkor mégrajzasztalon létező - méreteket jó harmadnyival megnövelték, mert George Washington az eredetinél grandiózusabb épületről álmodott!

Félmilliárd forintba került

Az építkezés, amely az akkurátus könyvvizsgálók szerint 232 ezer akkori (aktuális vásárlóértéken mintegy 2,5 millió jelenlegi) dollárjába fájt az adófizetőknek, kereken nyolc évig tartott. Az  ünnepélyes átadásra 1800 novemberében kerül sor, amikor elsőként John Adams családostól beköltözik az épületbe. Az ezt követő több, mint két évszázadban további negyvenkét megválasztott elnök foglalja el a kezdetektől hagyományosan hófehér színűre festett, és több hullámban az eredeti kétszeresére bővített, klasszicista stílusú épületet.

Becenévből hivatalos

A Fehér Ház elnevezés informálisan (mintegy becézve) már a kezdetektől fogva közszájon forgott Washingtonban, de hivatalossá 1901-ben Theodore Roosevelt elnök tette, amikor utasítására az elnöki levélpapír és boríték fejlécére, az épület sematikus ábrázolása alá az azóta hagyománnyá nemesedett The White House felirat kerül.

A súlyos egyéniség

A prezidenciális épület talán leghíresebb terme az elnöki dolgozószoba, a híres alaprajza alakjáról Ovális Irodának nevezett helyiség, amelyet az inkább testméreteiről, semmint államfői kvalitásairól híressé vált William H. Taft építtetett a Fehér Ház nyugati szárnyába. Taft 198 centiméter magas, és több mint 150 kilogram súlyú férfi volt. Taft miatt máskülönben az elnöki fürdőszobát is teljesen át kellett építeni, mert különleges fürdőkádra és egyéb, szintén speciális szaniterekre volt szüksége.

A sajtószoba születése

A mindeddig utolsó, valóban nagy átalakítás Franklin D. Roosevelt nevéhez fűződik, aki 1934-ben nemcsak az elnöki irodát terveztette és helyeztette át (alaprajz-alakját meghagyva), hanem alsótesti paralízise miatt az orvosai által előírt, napi rendszerességű hidromasszázs-terápia érdekében úszómedencét is építtetett. Ezt 1969-ben Nixon elnök utasítására megszüntették, majd a helyén hozták létre az azóta is a fehér házi sajtótájékoztatók színhelyeként üzemelő úgynevezett Roosevelt termet.

Ízlések és pofonok

A Fehér Ház belsőépítészeti és lakberendezési alakítgatása általában az elnöki feleségek nevéhez fűződik, akik megpróbálják a saját esztétikai és színdinamikai elképzeléseiknek megfelelően képükre formálni a belső terét. Ilyen szempontból az egyik legkreatívabb First Lady Jacqueline Kennedy volt, aki nemcsak franciás könnyedséget adott a belsőleg szerinte túl komor épületnek (amelyben mellesleg három évet sem lakott), hanem személyesen felügyelte a Fehér Házról szóló legelső turistakalauz megszerkesztését is, melynek bevételeiből a további felújításokat finanszírozták.

Hat havi előjegyzés

Napjainkban (az irodák és az elnöki lakosztály mellett)  a több, mint 7 hektáros parkban található, 5 ezer négyzetméternyi hasznos felületet számláló Fehér Háznak saját színházterme, tenisz-, kocogó- és tekepályája, továbbá uszodája és helikopter-leszállója van. A publikum részére is megnyitott épületrészeket naponta mintegy 4-5 ezer turista látogathatja, féléves előjegyzéses alapon, de ingyenesen. Az Ovális Iroda, továbbá a bombabiztos, vészhelyzetek esetén üzemelő, földalatti elnöki irányítóközpont természetesen a látogatási tabu kategóriájába tartozik, a számos érdeklődő legnagyobb bánatára.

Harmat Árpád Péter