Spanyol - amerikai háború

Spanyol - amerikai háború

/Harmat Árpád Péter/

 

1898 -ban robbant ki a spanyol-amerikai háború, mely alig három hónapig tartott csupán mégpedig a századforduló előtti évek egyik legnagyobb gyarmattartó birodalma, és az alig több mint egy évszázaddal korábban létrejött Egyesült Államok között. A háború sajátos bizonyítása volt annak, hogy az újonnan kialakult és ifjú amerikai állam-alakulat igenis veszélyes ellenfél és komoly katonai potenciál, mely képes még egy régi európai nagyhatalom legyőzésére is.

A harcok megindulásának közvetlen előzménye, az USS Maine amerikai hadihajó felrobbantása volt 1898 február 15-én a kubai Havanna kikötőjében! Az amerikai kontinensen egyre komolyabb befolyást szerző Egyesült Államok és a régi korokat idéző merev spanyol uralom közötti elkerülhetetlen összecsapás végül a függetlenségéért küzdő Kuba kapcsán robbant ki. Kuba külső segítség híján megegyezett a reformokat ígérő spanyolokkal, a XIX. század utolsó évtizede azonban ismét véres felkelésekbe torkollott. A szenzációhajhász amerikai sajtó hangulatkeltése nyomán a közvélemény egyre inkább a spanyolok elleni háború megindítása mellé állt. Az amerikaiak ugyanakkor nem számoltak azzal, hogy a kubaiak többsége nem kér a gyámságukból, az 1898 januárjában Havannában kitört lázadás az amerikaiak ellen is szólt. Az ott élő amerikaiak védelmére érkezett a Maine hadihajó Havanna kikötőjébe, ahol február 15-én - máig vitatott körülmények között - 266 fős legénységgel a fedélzetén elsüllyedt.

A spanyol-amerikai háború

Ultimátumok, határozatok sorozata után hamarosan kitört a háború, bár a hivatalos hadüzenetváltásra csak április 23-án, illetve 25-én került sor. A Puerto Ricóra, a Fülöp-szigetekre, Guamra és a Caroline-szigetekre is kiterjedő háború Amerika vitathatatlan fölényét mutatta. Május 1-jén Manilánál az USS Olympia mindössze pár óra alatt leszámolt Montojo admirális spanyol flottájával, az amerikaiak egy embert vesztettek, őt is szívroham vitte el. A gyors győzelem ellenére az amerikaiaknak nem volt könnyű dolguk, a többi gyarmatosító nagyhatalom árgus szemekkel és harcra kész hajókkal figyelte hadmozdulataikat.

Guamnál is könnyű győzelmet aratott a USS Charleston, a legsúlyosabb harcok Kubánál folytak. A hurrikánok miatt az amerikai haditengerészet Santiago de Cuba bevételéhez a Guantánamo-öblöt szemelte ki "óvóhelynek". Guantánamót gyorsan bevették, Santiagónál azonban az egész háború legkomolyabb ütközete zajlott le, amelynek végén a spanyol flotta megsemmisült, egyedül a modern építésű és gyors Cristobal Colón maradt annyira épen, hogy egyáltalán megadhassa magát. A szárazföldi ütközetben, ahol masszív spanyol ellenállást kellett leküzdeni, az amerikaiak már jóval nehezebben boldogultak. 15 ezer amerikai katona (vezetőik között Theodore Roosevelt későbbi elnökkel) nézett szembe 1270 spanyollal, és végül csak július 1-jén szerezték meg a győzelmet.

A háború végül 1898 augusztus 12-én spanyol megadással zárult, miután a hispánok fegyverszünetre kényszerültek Puert Roco szigetén. A békeszerződést 1898. december 10-én írták alá Párizsban. Az Egyesült Államok annektálta Puerto Ricót, Kuba és a Fülöp-szigetek pedig (amerikai védnökség alatt) látszatfüggetlenséget kapott. A békeszerződés 5 évvel később, 1903-ban történt kiegészítése egy sajátos rendelkezést tartalmazott, mely a Guantanamói öbölröl (vagy Disznő öbölről) szólt. Ugyanis a 117 km2 területű, és szárazföldbe 18 km mélyen benyúló területet Kubának bérbe kellett adnia az USA számára. A bérleti szerződést Theodore Roosevelt amerikai és Etrada Palma kubai elnök írta alá. A szerződést 1934-ben megújították, amely a bérleti díjat 4085 amerikai dollárban állapította meg, és Kubának és kereskedelmi partnereinek biztosította a szabad áthajózását az öböl belső, kubai részébe. A szerződés - egy záradék szerint - csak mindkét fél beleegyezésével mondható fel.

A spanyol gyarmatok feletti hatalom átvételével Amerika imperialista nagyhatalommá vált, így a gazdasági érdekeinek nem felelt meg többé az izolacionalizmus politikája. Megszületett a "dollár-diplomácia", amelynek értelmében az idegen kormányokat pénzügyi eszközökkel politikailag befolyásolták. Spanyolország számára a vesztes háború óriási traumát okozott, emléke egészen a polgárháborúig beárnyékolta a spanyol politikát.

Harmat Árpád Péter

Felhasznált irodalom:

Sellers-May-McMillan: Az Egyesült Államok története. Maecenas Könyvek, Bp. 1995.

Anderle Ádám: Kuba története. Gabo Könyvkiadó, 2004.