Galamb József életútja

Galamb József életútja

/Harmat Árpád Péter/

 

Kevés olyan szülötte van kis hazánknak, aki akkora mértékben bizonyította volna külföldön tehetségét, rátermettségét és különlegességét, mint a makói Galamb József gépészmérnök, aki 1914 és 1944 közt három évtizeden keresztül volt a világ legnagyobb autógyárának a Ford Company detroiti üzemének főkonstruktőre. Nevéhez fűződik több találmány és a híres Ford-T modell megtervezése. Ma egy makói iskola viseli nevét a Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola. Emlékét több szobor és emléktábla is őrzi Makón, ám születésének évfordulóján, február 3 –án érdemes felidéznünk elképesztő életútjának állomásait is.

Galamb József egy egyszerű, hétgyermekes alföldi földműves család második gyermekeként 1881 február 3-án jött a világra Makón. Testvérei közül Sándor nevű bátyjához kötődött leginkább. Különösen édesapjuk korai halála után lett szoros a köztük lévő kapcsolat. Amikor Sándor jogi egyetemet végezve ügyvéd lett és magas jövedelemre tett szert, mindent elkövetett azért, hogy öccse az ország legjobb iskoláiba tudjon járni. Így a gimnázium első négy évét követően Galamb József már Szegeden, az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolába járhatott és a továbbtanulás is elérhetővé vált számára. Középiskolájában (melynek neve ma: Déri Miksa Szakközépiskola) a legtehetségesebb tanulók közé tartozott. Tanította többek közt Csonka Ferenc vegyészmérnök is, aki annak a Csonka Jánosnak volt az öccse, akit a magyar autó- és motorgyártás egyik nagy úttörőjének nevezhetünk.

Galamb József főiskolai tanulmányait a Budapesti Állami Felsőipariskolában végezte (ma: Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar) A gépész szakon három sikeres évet eltöltve 1901- ben kapott mérnöki diplomát, színjeles eredménnyel. Tanárai mind felismerték benne a tehetséget, köztük Lencz Ödön, Dömötör Pál és Jalsoviczky Géza. A diplomázást követően egy éven keresztül gyakorlati idejét töltötte, majd több szakmával is megismerkedett, képesítést szerezve, mint kovács, lakatos illetve réz- és bronzműves. Ezekben az években érlelődött meg bene az elhatározás: az autóiparban fog dolgozni.

Legelső munkahelye a diósgyőri Vasgyár lett, ahol műszaki rajzolóként kapott állást. Bár nagy lelkesedéssel fogott a munkához, alig fél év után katonai behívót kapott és egy esztendőre mundérba kellett bújnia. Katonai idejét a tengerparti Póla kikötőjében töltötte, ahol az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legfontosabb haditengerészeti támaszpontja is működött. Itt állomásozott egyébként akkoriban Horthy Miklós is, aki ifjú tisztként épp egy torpedónaszádon szolgált. Galamb József leszerelését követően alföldi ipari üzemekben kapott állást, így dolgozott például Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán és Aradon is.

Életének fontos fordulópontját hozta az 1903-as esztendő, amikor az aradi Magyar Automobil Rt ösztöndíjasaként Németországba utazhatott és az ott működő legnagyobb európai autógyárak alkalmazottjaként szerezhetett pótolhatatlan ismereteket az autógyártásról. Az 1903-as év így a tapasztalatgyűjtés és tanulás éve lett számára. Dolgozott a híres Daimler és Benz gyáraiban illetve Frankfurtban az Adler Automobil Company szerelőüzemében. A budapesti főiskolán szerzett gépészeti ismereteit Németországban gyakorlati tudással egészíthette ki.

Galamb József Amerikában

Frankfurtban szerzett tudomást arról, hogy a következő évben, 1904-ben az amerikai St. Louis –ban nagy autó kiállítás lesz. Innentől kezdve egyetlen cél mozgatta: kijutni az USA –ba. Vágya gyorsabban teljesült, mint hitte: már 1903 októberében hajójegyhez jutott Hamburgban és néhány héttel később már New York felhőkarcolóit csodálhatta. Pénze azonban hamar elfogyott így különböző munkákat vállalt számtalan New Yorki, majd pittsburghi gyárban, alig 25 centes órabérért. Végül eljutott az autó-kiállításra és eldöntötte, hogy ha törik ha szakad, akkor is valamelyik nagy amerikai autógyár tervezőmérnöke lesz. Először Clevelandben vállalt munkát a Stearn’s Automobil Companynál, majd Detroitba utazott ahol azonnal megragadta a városba rejlő lehetőségek sokasága. Elhatározta: itt fog letelepedni. Detroitban mind a Cadillac, mind a Ford autógyára állást kínált számára, de a heti 20 dolláros álomfizetést és a tervezőmérnöki állás reményét a Ford kínálta fel előbb az ifjú magyarnak.

Ford T-modell

Galamb József karrierje a Ford Motor Companynál

Galamb József 1905 december 11-én állt munkába a Fordnál, mely akkoriban még csak 300 alkalmazottat foglalkoztató közepes méretű üzemként működött. Tehetségére azonnal felfigyeltek a gyár főmérnökei és személyesen Henry Ford is, akinek rögtön feltüntek Galamb szakszerű rajzai. A tulajdonos lehetőséget adtott az akkoriban 24 éves fiatalembernek az előrejutásra. Galamb pedig élt a lehetőséggel.

„ … Joe, új autót szeretnék tervezni. Készíts elő magadnak egy speciális szobát a harmadik emeleten. Vidd fel a rajztábládat és egy palatáblát, és kezdjünk el dolgozni az új típuson" - emlékezett vissza a T-Ford születésére közel 50 évvel később "Joe", Galamb József [1]

Néhány év alatt bizonyítani tudta kivételes rátermettségét: három találmánya is született. Ő alkotta meg az első bolygóműves sebességváltót, az első levehető hengerfejű motor tervét és a mozgó szalagon történő sorozatgyártás elvét. Galamb József tervezőként részt vett a Ford T-modell szinte minden alkatrészének megalkotásában és 1913-ra nélkülözhetetlen főmérnök, majd 1914-ben főkonstruktőr lett. (Egyébként az első T-Fordra keresztelt autó 1908 szeptember 24-én gurult ki a gyár összeszerelő műhelyéből és egészen 1927-ig folyt a típus előállítása.) A T-modell sikert sikerre halmozott: felfuttatta a Ford gyárát, mely a világ legnagyobb autóüzemévé nőtte ki magát. Mégpedig elsősorban Galamb Józsefnek köszönhetően. 1908 és 1928 közt a Ford 15 millió darab T-modellt adott el szerte a világon. (2000-ben még mindig volt 100 ezer működőképes darab belőle.) Galamb 39 éven keresztül (1905-1944) dolgozott a Fordnak és végül már a gyár igazgatójaként irányította a munkát. Közben elnyerte az amerikai állampolgárságot (1915-ben) és megnősült (1917-ben). Két lánya született: Clair (1918) és Gloria (1927). Harminc évnyi munka után,  1944-ben, 63 évesen ment nyugdíjba hihetetlen megbecsüléssel övezve.

Galamb József kapcsolata Magyarországgal

Galamb József egész élete során tartotta a kapcsolatot családjával és az otthoniakkal. Már 1911 –ben hazalátogatott, majd 1913-ban és a háború után 1922 és 1932 közt még négy alkalommal. Egyszer találkozott Horthy Miklós kormányzóval is, aki megköszönte neki közreműködését fia, Horthy István amerikai tanulmányútjában. Amikor a Ford traktorokat is elkezdett gyártani, hat darabot küldött haza családjának, hogy be tudják indítani saját Ford kereskedésüket Makón. A Galamb család műszaki telephelye a Deák Ferenc utca sarkán működött. Az üzlet gyorsan beindult: az autókat, traktorokat, alkatrészeket Fiumén keresztül szállították a család makói lerakatához. Idővel Békéscsabán is létesítettek egy 35 szerelőt foglalkoztató üzemet. Galamb József 1921-ben ösztöndíjat is alapított olyan hozzá hasonló szegény sorsú makói diákoknak, aki felső ipari iskolába kívántak tanulni, de anyagi helyzetük nem tette volna lehetővé számukra a továbbtanulást.  

"Nekünk, idegenbe szakadt magyaroknak, az a meggyőződésünk, hogy az ország újjáépítésében mindenkinek részt kell vennie, aki magyarnak született, bárhová juttatta is a sors szeszélye. Ennek a kötelezettségnek akarok részben eleget tenni, mikor egy vagy több makói születésű felsőipariskolai tanuló segélyezésére Makó városánál 100 ezer koronás ösztöndíj alapítványt teszek" [2]

Mindezeken túl a sikeres magyar mérnök magyarországi útjai alkalmával a Magyar Mérnök és Építész Egyletben is vállalt előadásokat, melyek minden alkalommal nagy sikert és elismerést arattak. Galamb József végül 1955 –ben, 74 évesen hunyt el Detroitban egy sikeres és tartalmas életet hagyva maga mögött. Életútja egész Magyarország és szülővárosa Makó számára is büszkeségre ad okot.

[1] és [2] forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár

Harmat Árpád Péter

Galamb József életútját bemutató oldalak: